Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak

1998. november 17 (29. szám) - Dr. Frajna Imre és Koltai Ildikó (Fidesz) - a szociális és családügyi miniszterhez - "A szociális munkások szociális problémái" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HARRACH PÉTER, szociális és családügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz):

2185 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc)

: Az interpellációra Harrach Péter szociális és családügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. HARRACH PÉTER

, szoc

iális és családügyi miniszter

: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Az elhelyezkedés nehézségéről és az alulfizetettségről

szólt. Valóban, ezen a területen a dolgozók átlagjövedelme nem érte el a 40 ezer forintos bruttó

átlagbért. Néhány gondolatot mondan

ék el a területről, majd a megoldásokról. Ahogy említette, a '80as évek végétől indult el hazánkban a képzés, és a múlt évben 57 ezer fő

dolgozott ezen a területen; 36 ezren a szakmai létszámnormatíva keretén belül. Hadd említsem meg,

hogy '96ban került

sor a szakmai jogszabály módosítására, amely a létszámnormatívát előírta. Tény

azonban az - és részben ez okozza az alulfizetettséget , hogy például a hajléktalanellátást végző

intézményekben a szakdolgozók csupán 40 százaléka, a pszichiátriai betegekkel

foglalkozó

intézményekben 60 százaléka tekinthető szakképzettnek. A szociális ágazatban tehát van lehetőség szakképzett munkaerő felvételére és a szakemberek

elhelyezkedésére, az intézményeket fenntartó önkormányzatok, szervezetek pénzügyi forrásainak

függ

vényében. Most már csak az a kérdés, hogy mit tesz a kormányzat ezen források bővítésére. '98ban egy hároméves program első ütemeként célzott programot indítottunk az ágazatban

dolgozók létszámhelyzetének javítására. Központi forrásból, közvetlenül biztos

ítottunk támogatást a

fenntartó önkormányzatok részére létszámfelvételre. '99ben tovább kívánjuk folytatni a programot a

fenti intézményi körben, illetve az időseket, hajléktalanokat ellátó intézményben. (15.10) A költségvetésünkben 2 milliárd forintot te

rveztünk erre a célra, ami további 1100 szakember

felvételének a lehetőségét biztosítja. Tehát azt kell mondanunk: a szociális ágazat létszámfelvevőnek

minősíthető. A gyermekek védelméről szóló törvény újabb lehetőséget biztosít arra, hogy

szakképzett munk

atársakat vegyünk fel a családsegítőkbe és a gyermekjóléti szolgálatokba. Jelenleg

270 családsegítőben 1100 munkatárs dolgozik, 550600 gyermekjóléti szolgáltatás keretén belül

pedig 1300 munkatárs. Az országos hálózat teljes kiépüléséhez előreláthatólag m

ég 500600 szociális szakképzettségű szakember felvételére lesz szükség. Tehát amit mondtam a

létszámfelvevőnek minősíthető ágazatról, az igaz. Az anyagi elismerésről a következőt szeretném mondani. Valóban a fizetések alacsonyabbak a

közszférában, mint a

versenyszférában. Nagyrészt ebből adódik ez a sajátos helyzet. Ezen csak a

közalkalmazotti bérrendszer reformja segíthet. Bízunk benne, hogy a következő költségvetési évben

már erre sor kerülhet, ami egyértelműen túlmutat az ágazat problémáin. A minisztéri

um saját eszközeivel igyekszik javítani a szociális szakemberek megbecsülésén;

ilyen eszközként említhetném a továbbképzés és szakvizsgarendszer meghonosítását az ágazatban,

amely várhatóan kihat a közalkalmazotti besorolásra és a bérezésre is. Középtávon

pedig a munkahelyi pótlék, valamint a munkaidőkedvezmények felülvizsgálata is hozzájárulhat a szociális

szakemberek anyagi megbecsülésének erősödéséhez. Köszönöm.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc)

: Megkérdezem a képviselő asszo

nyt, hogy elfogadjae a választ. KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz)

: Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter úr, nagyon köszönöm az ön válaszát. Örülök annak, hogy

ez a kormány, amely tudvalevőleg a családok kormánya

(Moraj, szórványos taps az ellenzéki pártok

padsoraibó

l.) - ez így van, tisztelt képviselőtársaim, akármennyire vigadnak ezen ott, a túlsó

padsorokban, tudomásul kell venniük! És nagyon örülök annak, hogy ilyen intézkedésekkel

segítenek önök azoknak a helyzetén, akik ezen a területen dolgoznak. Amit ön elmond

ott, miniszter úr, nagyon biztató, és remélem, hogy a szociális munkások is fogják látni, ahogy a helyzetük javul,