Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GIDAI ERZSÉBET, a MIÉP
2166 A költségvetésnek ugyanakkor az előző évekhez képest vannak elfogadható újításai, könnyítései, elgondolásai. Eze kről a magunk helyén szólunk, és megkíséreljük még jobbá tenni ezeket. Ez a súlyos hiányosság ugyanakkor, amely azonossá és folytatólagossá teszi ezt a költségvetést minden előző rossz, gyarmati behódoló, szálláscsináló költségvetéshez, lehetetlenné teszi számunkra, hogy elfogadjuk. (12.40) Az előbb a Kisgazdapárt vezérszónokától azt hallottuk, hogy az igazi, a saját reformköltségvetést csak 2000re nyújtják majd be. Lássuk! Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megad om a szót Gidai Erzsébet képviselő asszonynak, a képviselőcsoport második vezérszónokának - 12 perc 30 másodperc maradt. DR. GIDAI ERZSÉBET , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A közvélemén ynek, a magyar népességnek és a választóknak nem szerecsenmosdatásra van szükségük, ahogy időnként elhangzik egyegy referátumból, hozzászólásból, hanem a helyzetünk valósághű elemzésére van szüksége, és legfőképpen arra, hogy egy olyan életminőségváltás következzen be a magyar gazdaságban, amely biztosítja számukra, hogy nyugdíjakból, bérből, fizetésekből ne csak élni, hanem megélni is tudjanak. A jelenlegi költségvetést és ennek a háttéranyagait is áttanulmányozva azt lehet mondani, hogy ez a költségveté s sem, ahogyan a gazdasági program sem biztosítja hosszú távon ennek a várakozásnak a teljesítését, és az életminőség ugrásszerű vagy jelentős változását. Mondom ezt azért, mert valójában az új kormányzatnak óriási lehetősége lenne, hogy végrehajtson egy g azdasági nagytakarítást, végrehajtson egy pénzügyi nagytakarítást, és pont a költségvetés alkalmas arra, hogy ezeket meg lehessen jeleníteni, és végre is lehessen hajtani. Kétségtelen, hogy rendkívül nehéz helyzetet vett át, hiszen az 1994től '98ig terje dő időszak a magyar gazdaságtörténet egyik legsötétebb időszakát fogja át. Ha csak a mutatókat emeljük ki, az egyik az, hogy ez alatt az időszak alatt hajtották végre a gazdaság felszámolását, a törvényellenes és alkotmányellenes privatizációval eltüntetté k a vagyon 90 százalékát privatizációs formában, 80 százaléka külföldiek kezébe ment át. Valójában a magyar nemzetet földönfutóvá tették. Ehhez hozzájárult egy életminőséget súlyosan rontó Bokroscsomag, amelynek a felszámolását megkísérlik most tisztesség esen elvégezni, és ami a legsúlyosabb gond, hogy valójában több éven keresztül nettó tőkekiáramlás történt az országból, mindenekelőtt az óriási mértékű eladósodás következményeképpen. Hiszen 1994 és '98 között a belső adósság 3000 milliárd forintról '98a s várható teljesítés alapján közel kétszeresére, 5800 milliárd forintra emelkedett. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a külföldi adósságállomány jelentős mértékben csökkent volna, hiszen amikor nem látunk tisztán az adósságadatok között, mert ezt '95 végén húsz évre zárolták, nem lehet hozzájutni az adatokhoz, mert ez a Magyar Nemzeti Bank páncélszekrényeiben hever, és néhány ember ismeri azt, de következtetni lehet a háttérelemzésekből, akkor azt lehet mondani, hogy a külföldi bruttó adó sságállomány '98ban 25 milliárd dollár fölé emelkedett, és 1995ben meghaladta a 35 milliárd dollárt. Ennek következtében azonnal intézkedtek, hogy eladják az energiaszektort, a közműveket, ennek befolyt bevételéből törlesztették az akkori bruttó adósságm ennyiséget, és a tartalékokba bevették a lakosság devizaszámláit. Tehát hamis az a kép, amikor azt mondjuk, hogy növekszik a devizatartalék, mert a lakosság devizaszámlája valójában ott szerepel tartalékként. Ennek az adósságnak az úgynevezett kvázi csökke ntését megint a magyar népességgel fizettették meg, hiszen a stratégiai ágazat - az energiaszektor, a közművek - adásvételével, miután a külföldieknek átadták,