Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ, az FKGP
2148 legszélesebb köre megnyugvással fogadná a törvényes rend helyr eállítását. A rendtevés pedig ütközésekkel jár, amit vállalnunk kell. A most jelzett gondok újra és újra szembesítenek bennünket azzal a hirtelen jött, nemritkán milliárdos nagyságrendű vagyonosodás tényével, amely a törvényalkotók számára nem lehet közömb ös. Egyszerűbb a bizonyítottan törvénytelen vagyongyarapodás kezelése, ami sima büntetőjogi ügy. Annál lényegesen összetettebb feladat, ha mindannyiunk örömére kimagaslóan tehetséges honfitársaink tisztességes úton százmilliókat halmoznak fel. Ez utóbbi es etben ugyanis végig kellene gondolni a gyarapodás és az arányos közteherviselés alkotmányos követelményének megfelelő adójogi megfogalmazást, olyan megfogalmazást, ami nem fékezi a tisztes gyarapodást, ellenben forrást képezhet a közfeladatok finanszírozás ában. A vagyoni ügyek vizsgálata körébe kívánkoznak azok a több mint kétes bankügyletek is, amelyek megbotránkozást váltanak ki a tisztességes emberekből. (11.10) A legutóbbi jól ismert esetek is messze túllépték a százmilliárdos veszteséget. Furcsa módon tettes eddig aligalig akadt, bűnpártolóról már nem is szólva. Ami pedig annál is rosszabb: az eltulajdonított milliárdoknak állítólag bottal üthetjük a nyomát. Megjegyzem, a hírek szerint frissen gyanúba keveredett főbűnösök ügyében senki sem nyomoz, de j ól tudjuk, hogy nemcsak róluk van szó - éveken át visszaélni a nemzet vagyoni javaival támogatás nélkül aligha lehet! Jogállamban ez tovább nem folytatható, és az adófizetők forintjaival sem számolhatunk vég nélkül a köztörvényes bűncselekmények finanszíro zásában. Mindezek - azon túl, hogy súlyos pénzügyi és morális terhek - egyúttal olyan tartalékok is, amelyeket mozgósítanunk kell a tisztességes adózók védelmében és a költségvetés érdekében. Most, az árvizektől terhes hetekben, amikor emberek tízezreinek élete és vagyona a tét, róluk gondoskodnunk kell, az őket védő gátak megerősítése pedig sürgető feladat. A kárelhárítás, a helyreállítás és a gátépítés az előzetes kalkulációk szerint mintegy 20 milliárd forint központi forrást igényel. Szükséghelyzetben v agyunk, ami a cselekvő együttérzés mellett a feladat finanszírozási hátterének biztosítását is igényli. A költségvetés általános tartalékát nem erre terveztük, a kiadások - még ha azok néhány évre elhúzódva is teljesülnek - igen jelentős terhet rónak a köl tségvetésre. Itt az alkalom és egyben a nyomós indok, hogy végre törvényes eszközökkel bevonjuk közügyeink finanszírozásába azokat az úgynevezett kintlevőségeinket vagy tartalékainkat, amelyek a magyar nemzetet illetik meg, de azt törvénytelenül kisajátíto tta egy szűk kör. Az árvízi katasztrófa önmagában is súlyos tehertétel, emellett a nagyvilágban zajló és nehezen kiszámítható események is ráirányítják figyelmünket a tartalékok képzésének különleges jelentőségére. A pénzügyi vilá gban tapasztalható kedvezőtlen folyamatok ismeretében csak helyeselhető, hogy a központi költségvetés - amúgy szinte az alsó határértéken tervezve - 19 milliárd forintos általános tartalékot képez, amit januártól 33 milliárd forinttal megtold. Igaz, hogy a z így képzett biztonsági tartalék meglehetősen érzékenyen érinti a költségvetési szerveket, a helyi önkormányzatokat, de még az agrárgazdaságot is, azonban a biztonság és az egyensúly követelményének érvényesítése mérlegelés tárgyát nem képezheti. Reméljük , hogy a GDP 5 százalékos növekedése tartható, de az is tény, hogy annál kedvezőtlenebb növekedési ütem sem érhet készületlenül bennünket. Tudomásul kell vennünk, hogy szükségszerűen nyitott gazdaságunkból következően a kedvezőtlen külső folyamatokat marad éktalanul elhárítani nem tudjuk, de megfelelő felkészüléssel a hatását kezelhetővé tehetjük. Az is igaz, hogy ez a tartalékképzési szabályozás kiforrottnak ma még nem tekinthető, de szüksége aligha vitatható. Az Állami Számvevőszék a költségvetés értékelés ére nyitva álló igen rövid idő ellenére is magas színvonalon kimunkált véleményével segítette tájékozódásunkat. Megállapításaiból, amelyek elsősorban a szabályozást érintik, különös figyelmet érdemel a költségvetési hiány finanszírozásának módjára, az álta lános tartalék emelésére vonatkozó észrevétele, továbbá a rendes és rendkívüli bevételek, illetőleg kiadások különválasztásának tervezett megszüntetésére irányuló véleménye.
