Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - A gazdasági kamarákra vonatkozó törvényi szabályozás felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FRITZ PÉTER (MSZP):
2109 Egyértelműen politikai szándék áll a mozgató erő mögött. Méghozzá sejthetően az a politikai szándék állt mögötte, hogy ma itt ez az általános vita gyorsan lebonyolódjon, esetleg eltolódik a jövő hétre, de mindenképpen december első hetében a határozat megszülessen. Ebben az esetben 60 nap áll a kormány rendelkezésére, hogy elkészítse azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a parlament elé kell terjeszteni. Tehát a minisz terelnök úr által olyan sokszor és dédelgetetten emlegetett február végi határidőt be tudja tartani, amikor is mindent meg akar oldani erre az időpontra. Tehát magyarán mondva, van egy olyan gyanúm, hogy ez is része az egészpályás letámadásnak. De kicsinye ssége miatt azt hiszem, ő egy kispályás módszerű egészpályás letámadás. Egyébként kicsinyes, öntelt és cinikus, s egyébként mi sem bizonyítja ezt jobban, mint amire már Szalay képviselőtársam utalt, hogy meg sem született még ez a határozat, sőt, meg sem k ezdtük még a tárgyalását, de a költségvetésben máris benne van mint egy eldöntött tény. Tehát már formailag sem kell megvárni azt, hogy végigmenjen egy határozatnak a tárgyalása a parlamentben? Vagy megengedhetjük azt, hogy a három kamara elnökének aláírás ával a parlamenthez érkezett levélre valamilyen módon ne reagáljunk, ne reflektáljunk? Én erről a helyről is kérem, adjunk helyet annak a levélnek, abban a levélben megfogalmazott kérdésnek, amit a három kamara elnöke küldött. Igenis addig más törvényekben azok a cikkelyek ne szerepeljenek, amíg e határozati javaslattal kapcsolatos vita le nem zárul. Negyedik tétel: miért sugalljuk a három közjogi kamara összevonását? Ha ez így van, akkor kérdezem, hogy bontakozik ki a verseny, amiről itt szó volt egyébként a gazdasági bizottság előadójának beszédében, hogy a kamarák nem tettek eleget igazából a versenynek. Ha összevonjuk a három kamarát, akkor milyen verseny lesz a kamarák között? Jó ez így, ha összevonjuk a három kamarát? Három olyan eltérő gazdasági szere plő rétegről van szó a három kamara állományában, amely ma Magyarországon elképzelhetetlen, hogy egy egységes kamarában szerepeljen. Teljesen eltérő típusú, nagyságú és erősségű vállalkozásokról van itt szó. Németországban is és Ausztriában is ez egy nagyo n komoly politikai kérdés, hogy azokat a rétegeket külön kezeljék, amelyeknek gazdasági jelentősége más, viszont létszámuk megkívánja, hogy velük külön foglalkozzon a mindenkori kormány. Ez egyébként nem kormányspecifikus, ez minden kormányra igaz. Egyszer űen nem értem, hogy a mostani kormány, ha nyilatkozik ebben, miért nem érzi azt, hogy - olyan sokan elmondták képviselőtársaim - ha egyszer egy kamarán belül is nagy különbség van a nagy- és a kisvállalkozók között, ha ezt a hármat még egybetesszük, akkor milyen különbség lesz közöttük? Az egységes kamaránál nyilván nem az lesz a szándéka a kormánynak, hogy egy megerősödött és gazdasági önállósággal rendelkező kamara legyen, amelyik az ő kontrollját jelenti. Van egy gyanúm. Ezt a sürgetést az is okozhatja, ha a három kamara összevonását napirendre lehet tűzni, akkor ki lehet írni a kamarai választásokat. Ebben az esetben folytatódhat az a folyamat, amely jelenleg teljesen egyértelműen látszik: mindenkit lecserélni, mindenkinek a helyére a saját emberét kell beültetni. Cáfoljanak meg kedves képviselőtársaim, ha nem így van! Ötödik tétel: az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörének kiterjesztése. Ebben kivételesen egyetértek az Ipartestületek Országos Szövetségének állásfoglalásával, véleményével, amely azt m ondja, hogy az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodását és a költségvetés megvalósítását jogosult ellenőrizni. Tehát ha megszűnik a kötelező tagság, és ilyen módon megszűnik a kötelező tagsági díj is, és a kamarák csak költségvetésből tudnak for ráshoz jutni, ebben az esetben teljesen természetesen szükség van arra, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi azt, hogy a költségvetési juttatásokat milyen módon fogják felhasználni a kamarák. De ellentétben Sümeghy képviselőtársammal, én csak ebben az ese tben látom szükségességét annak, hogy az Állami Számvevőszék ezt így végezze. Ebben az esetben viszont nagyon fontosnak tartom, hogy meglegyen ez. Ugyanis ebben az esetben mindenképpen kell egy kontroll, hogy ne folytatódjék a kormány centralizálási és a k özponttól való függőségi elképzelésének kiteljesítése. Erre egy jó példát is tudok mondani. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumban most már
