Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az ítélőtáblák és a fellebviteli főügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VASTAGH PÁL, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2001 Legfelsőbb Bíróság munkájának, terheinek csökkentése is, épp azért, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységesítő tevékenységét maradéktalanul el tudja végezni. Eredendően - ahogy az expozéból is hallhatt uk - azok voltak a tervek, hogy a táblabíróságokhoz leginkább a Legfelsőbb Bíróságról érkeznek a bírák, ott ez egy bizonyos, jelentős létszámcsökkenést is fog eredményezni, és nem fogja gyengíteni az alsófokú bíróságokat. Ez nem így történt. Én azt szakmai lag nem vitatom egyébként, hogy ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a Be. csak 2000. január 1jével lép hatályba, ami egyben nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a büntető ügyszakos bírák ekkor fognak érkezni a táblabírósághoz, amennyiben 2000. január 1j ével hatályba lép az új Be. Az alkotmányügyi bizottság ülésén szóba került egyébként az igazságügyi reform, illetőleg a táblabíróságok kapcsán a Be. hatálybalépése is, ahol végül is mi, kormánypárti képviselők arról az anomáliáról beszéltünk az OIT elnökén ek, hogy valójában a Legfelsőbb Bíróság álláspontja is az, hogy talán végig kellene gondolni, hogy 2000. január 1jével hatályba lépjene az új Be. vagy sem, ami tulajdonképpen a táblabíróságok büntető ügyszakban történő működését tenné lehetővé. Miközben a Legfelsőbb Bíróság egy oldalról azt szorgalmazza, hogy végig kell gondolni a 2000. január 1jével történő hatálybalépést, másrészről 1999. január 1jével amellett száll síkra, hogy a táblák induljanak el. Összegezve: arra a kérdésre a kormánypárti oldal nemigen kapott választ, hogy vajon milyen hátránya származik abból ma a magyar igazságszolgáltatásnak, ha 1999. január 1jével - hangsúlyozni szeretném: csupán a polgári ügyszakban, és öt táblabíróság helyett csak három táblabíróságon - nem kezdődik meg az ítélkezés. Erre meggyőző választ, azt gondolom, nem kaptunk. (19.50) Összefoglalóan: az alkotmányügyi bizottság 17 igen, 12 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a T/383. számú törvényjavaslatot, illetőleg a H/377. számú ország gyűlési határozati javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm képviselő úr kimerítő előadását. Megadom a szót Vastagh Pál úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. DR. VASTAGH PÁL , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én valóban a bizottsági ülésen elhangzottak alapján a kisebbségi vélemény három csomópontját szeretném ismertetni a jelenlévőkkel. Az első csomópont a javaslat előkészítésével kapcsolatos; a másodikban a javaslattal kapcsolatos alkotmányos aggályokról szeretnék szólni; harmadikként a javaslat elfogadásának várható hatásairól, negatívumairól szeretném tolmácsolni az ellenzéki képviselők véleményét. Az első kérdésk ör kapcsán: ez a két javaslat az ellenzéki képviselők véleménye szerint példátlan előkészítéssel, illetve előkészítetlenséggel zajlott, hiszen egymásnak teljesen ellentmondó információk, törekvések jellemezték a javaslat körüli konkrét helyzetet. A kormány ugyanis saját maga terjesztett elő módosító javaslatot a büntetőeljárási törvény kapcsán, amely már március 1jétől feladatokat szánt a táblabíróságoknak, ítélőtábláknak büntető ügyszakon. A kormánypárti képviselők módosító indítványt terjesztettek be az ítélőtáblák létrehozásának meggyorsítására. Nem tartalmazott ilyen törekvést, ilyen javaslatot a kormányprogram, és nem volt erről szó a miniszteri meghallgatás alapján sem. Tehát mindenki, aki jóhiszeműen hitt és bízott a törvény erejében, úgy tervezett é s úgy számolt, hogy 1999. január 1jén a törvényeknek megfelelően három helyen az ítélőtáblák munkája megindul.
