Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LOTZ KÁROLY, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója:
1989 A második: a polgá ri kormány által örökölt körülmények, például a nyugdíjreform negatív költségvetési kihatása, a társadalombiztosítási alapok hiánya, a HornKunczekormány által tudott, de a nyilvánosság előtt eltitkolt banki szponzorálások - aminek a lényege a közpénzek m agánszférába való átjátszása volt , a nem számszerűsített, gigantomániás beruházási ígérvények - lásd Nemzeti Színház, metróépítés. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen minden párt elismerését és köszönetét fejezte ki az Állami Számvevőszék veze tőjének és munkatársainak a lelkiismeretes, alapos, szakszerű és gyors munkáért. (18.50) Az elismerésnek - bízom benne, hogy képviselőtársaim egyetértésével - az Országgyűlés nevében is el kell hangoznia. A bizottság az 1999. évi költségvetési törvényjavas latot 9 igen, 5 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi vélemé ny ismertetésére megadom a szót Lotz Károly képviselő úrnak. Képviselő úr, öné a szó. DR. LOTZ KÁROLY , a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Szerencsére a bizottsági ülésen ezek, amiket Tállai képviselő úr elmondott, nem hangzottak el (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) , mert ha elhangzottak volna, akkor nagyon súlyos vita kerekedett volna ki, de ez így nem hangzott el. Ezek a politikai megnyilvánulások nem hangzottak el. A kisebbségi véleményt magától értetődően az Állami Számvevőszék véleményére alapoztuk. Megerősítem - ebben maximálisan egyetértek a képviselő úrral , hogy az ÁSZ véleményéről rendkívül jó érzésünk volt, jó vélemény alakult ki. Ezúton is szeretnék az elnök úrnak köszönetet mondani a rendkívül korrekt, kritikus, világos megfogalmazásokért. Néhány pontban szeretném összefoglalni az általunk elfogadhatatlan megjegyzéseket. Mindenekelőtt az előterjesztés az államháztartási törvény több paragrafusát sérti, ezekr e nem akarok most részletesen kitérni, részben elnök úr tett ezekre említést, részben pedig az ÁSZ jelentése tartalmazza. Ezekre majd az általános vita során részletesen ki fogunk térni. A második megjegyzés: a megítélésünk szerint a bevételi oldal túl opt imista, a kormányprogramnak megfelelően került ez összeállításra. Valamennyi szakértő, akivel idáig ebben a kérdésben konzultáltunk, egészen világosan megfogalmazza, hogy részben a módosító indítványok következtében sem az áfa, sem a jövedéki és fogyasztás i, sem a társasági adó, de a privatizációs bevételek sem alapozzák meg a bevételek mértékét. Ugyanakkor megalapozottnak tűnik a szakértők szerint az az állítás is, hogy a GDP túltervezésétől függetlenül a bevételek körében körülbelül 100120 milliárd forin tra tehető az az összeg, aminek a realizálása több mint kétséges. Ennél csak a kiadási oldal veszélyesebb, az Állami Számvevőszék itt nagyon világosan és határozottan fogalmaz: "A költségvetési szervek kiadási előirányzatai" - mindenekelőtt a magam részérő l kiemelem például a Miniszterelnökséget, ahol közel 100 százalékos a kiadási többlet, 16,3 milliárdról 30,5 milliárd forintra növekszenek a kiadások - "normatívák hiányában az igényeikhez képest minden elemükben, a személyi juttatások, a dologi előirányza tok, a felhalmozási kiadások, a fejezeti kezelési előirányzatok feszültséget hordoznak." Megítélésünk szerint ez már több, mint feszültség. Amikor nem jut elég pénz településfejlesztésre, közlekedési infrastruktúrára, kutatásfejlesztésre, nyugdíjakra, akko r ez több, mint feszültség. Ugyancsak meg kell jegyezni negyedik észrevételként - ezt valóban csak jelzem, többen említették már - a jogbizonytalanság kérdését. Az ÁSZ véleményében is benne van, hogy ez a 39 törvénymódosítás súlyos jogbizonytalanságot tere mthet. Különösen veszélyes az Áht. módosítása,
