Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - DR. PUSZTAI GYULA, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1987 Köszönöm szépen, képviselő úr. A területfejlesztési bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésé re megadom a szót Pusztai Gyula képviselő úrnak. Képviselő úr! DR. PUSZTAI GYULA , a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg nagyobb vitát váltott volna ki a költs égvetés tervezetének tárgyalása a területfejlesztési bizottság ülésén, ha képviselőtársaim elmondták volna véleményüket a költségvetés tervezetéről. Valószínűleg a vita azért is éles lett volna, mert fogalomzavarokat vélek felfedezni éppen a területfejlesz tés kérdésében. Nem tudom, hol lehet megtalálni a költségvetésben azt a fejezetet, azt a részt, ahol több milliárdot - én 170 milliárdról hallottam itt - az állampolgár zsebében hagy területfejlesztés címszó alatt a költségvetés. Azt hiszem, más kérdésekbe n is vitatkoztunk volna, mert nem biztos, hogy a családsegítés területfejlesztési kategória, nem biztos, hogy mindazt, amit bizottsági véleményként hallottunk, a területfejlesztés keretében kell megtárgyalni; illetőleg ennek az eléggé átláthatatlan költség vetésnek a különböző fogalmait zavarjuk itt a vita során. Épp ez volt a problémájuk az ellenzéki képviselőknek a bizottságban, és ezt fejtették ki vita nélkül a tárgyalás során, hogy a költségvetési tervezet az eddigi hat elkülönített állami pénzalapból né gyet a központi költségvetésbe integrál. Ebből három alap integrálása rendkívüli mértékben érinti a területfejlesztést, nevezetesen az Útalap, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap integrálása, és ennek nyomon követhetősége szinte lehetetlenne k tűnik. Nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium képviselője azt ígérte, hogy egy segédanyagot fog adni a képviselők kezébe, hogy el tudjanak igazodni majd a költségvetés ezen részénél, hogy hova is kerülnek ezek a pénzalapok, hol és milyen bevételek fogj ák szolgálni ezeknek a pénzügyi alapoknak a forrásait. Éppen ezért én azt gondolom, hogy az a kijelentés, amely a költségvetés részletes indokolásában is megjelenik, hogy átláthatóbbá válik a területfejlesztési pénzalapok felhasználása, az a csőlátók számá ra jelent csak átláthatóságot, hiszen az eddig felhasználható területfejlesztési pénzalapok eloszlanak különböző minisztériumoknál. Ebben az a zavaró, hogy pontosan a megváltozott minisztériumi struktúrában kell keresni és nyomon követni, hogy hol vannak e zek a pénzalapok, és mennyit fognak jelenteni a területfejlesztés szempontjából. Ez volt az egyik olyan észrevétel, amelyet kisebbségi részről megfogalmaztunk. Hozzátenném még azt is, hogy remélem, ezeknek a pénzügyi alapoknak a felosztása, elosztása a pál yázati rendszerben nem ilyen átláthatatlanság keretében fog majd megtörténni. A másik problémájuk az ellenzéki képviselőknek az általános vitára való bocsátással kapcsolatosan az volt, hogy a költségvetési tervezet bizonyos mértékben törvénysértőnek minősí thető. Az 1996. évi XXI. törvény, amely a területfejlesztésről és területrendezésről szól, kimondja, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben az Országgyűlésnek és a kormánynak is kötelessége kikérni az Országos Területfejlesztési Tanács vélemén yét. Ez esetben erre nem került sor akkor, amikor nagyon is érinti az Országos Területfejlesztési Tanács hatáskörét és feladatkörét a költségvetés; nem kérték ki, nem hívták össze az Országos Területfejlesztési Tanácsot. Olyan felhatalmazást nem ad a törvé ny a kormánynak, hogy a választás évében nem kell összehívni, és a választás évében nem kell kikérni előzetesen az Országos Területfejlesztési Tanács véleményét. Én nagyon remélem, hogy ez csak az időzavarnak tudható be, és azt gondolom, nem kell azt felté teleznünk, most már gyakorlatnak tekinteni, hogy a törvényelőkészítések során a jogilag garantált érdekegyeztetési, véleményalkotási jogok teljesen formálissá válnak. A harmadik problémájuk az ellenzéki képviselőknek az volt a költségvetés tervezetével ka pcsolatosan, hogy az Állami Számvevőszék jelentős észrevételeket tett a költségvetés tervezetével kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy erre az előkészítés során kellett volna reagálni, az előkészítés során kellett volna figyelembe venni, nem pedig az általáno s vitában kell szembesülni a képviselőknek.
