Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SÁGI JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
1984 intézményeket és az ala pellátást, bizonytalanságot és számos vitát kelt és keltett máris a kulturális szférában. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sági József képviselő úrnak, az oktatási bizottság előadójának . Képviselő úr, öné a szó. SÁGI JÓZSEF , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága megvitatta és elfogadta a kormány 1999. évi költségvetési előterjeszt ését. A többórás vita során előkerült érvek és vélemények nem jogi és formai kérdések körül forogtak, hanem jobbára technikai, pontosabban arányossági vetületet kaptak. A többségi vélemény álláspontját abban a tekintetben osztotta a kisebbségi véleményt al kotók álláspontja, miszerint jól érzékelhető, hogy a kormány kiemelt jelentőségű területként kezeli az oktatásügyet, ezen belül is hangsúlyozottan a felsőoktatást. Álláspontunk szerint a költségvetés egésze, de részterületei is egyaránt összhangban állnak a "Szabadság és jólét" című pártprogramból "Az új évezred küszöbén" címmel kormányprogrammá nemesedett programmal, és szerintem a klebelsbergi hagyományokkal is. A költségvetés tervezete nem pusztán számok halmaza, hanem a jövőnek szóló befektetés. Az okta tás és a tudomány az a része mindennapjainknak, amellyel bár mindig találkozunk, de közvetlen hasznát csak ritkán érzékeljük. Mégis tudomásul kell vennünk, hogy olyan, hosszú távon biztosan megtérülő beruházásról van szó, amelyet minden körülmények között támogatni kell. Ez a jelleg ütközik ki az Oktatási Minisztérium tervezetéből is. Gondoljunk csak a tandíjmentességre, a pedagógusbérek nagymértékű, az inflációt jóval meghaladó emelésére vagy éppen a tankönyvek áfájának eltörlésére. A jövő évi minisztérium i költségvetés két sarokköve a közoktatás és a felsőoktatás. A közoktatás OMfejezetben szereplő előirányzata 12,9 százalékos növekedéssel számol, ami lehetőséget biztosít a pedagógusbérek jelentős növelésére és a normatív támogatás strukturális átalakítás ára. A pedagóguskeresetek 16,3 százalékos januári emeléséhez szeptembertől további 3 százalék kapcsolódik, ami áttörést jelent a többéves stagnáláshoz képest. A normatív támogatáson belül az átlagosnál lényegesen nagyobb mérté kben emelkedik a kollégiumi többlettámogatás, a gyógypedagógiai oktatás támogatása, valamit a súlyos beilleszkedési zavarokkal küzdők támogatása. (18.30) A pedagógusok szakkönyvvásárlására fordítható összeg 30 százalékkal, a tanulók tankönyvvásárlási támog atása mintegy 50 százalékkal emelkedik. A bizottság pozitívumként említette a kistelepülések általános iskolai alsó tagozatainak támogatását. Kisebbségi véleményként felvetődött, hogy miként lehetne az önkormányzati forrásoldalt olyan út elé állítani, amel y érdekeltté tenné őket a normatívák teljességének iskolákhoz való eljuttatásában. A választ az előterjesztő képviselői ugyan megadták, de ellenzéki képviselőtársaimban gyaníthatóan még a szakmai indoklás után is maradtak kételyek. Erre utal legalábbis a 3 nem és a 4 tartózkodó szavazat, hiszen a többi kérdésben korántsem ütköztek ennyire a vélemények. Az előterjesztést megszavazó 13, valamint a 7 elutasító, illetve tartózkodó képviselő ugyanis egyetértett abban, hogy a minisztérium többi szegmense jótékony an, sőt kiemelt mértékben részesül a költségvetés összértékén belül. A jelentős mértékű növekmény első számú haszonélvezője a felsőoktatás, illetve a kutatásifejlesztési ágazat. Ezen irányok stratégiai fejlesztése tehát folytatódik, csakúgy, mint a fejles ztésre fordítható pénzek fokozódó tervezhetőségi tendenciája. Az OM költségvetésének döntő
