Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÚSI LAJOS, a külügyi bizottság előadója:
1966 százalékát és nem 1,8 százaléká t kívánják fordítani. Ez a tizedrésze annak, amit az EU a Pharesegélyeken keresztül ugyanerre a célra fordít. (16.50) Komoly vita alakult ki a Phareprogramok finanszírozása körül. Kifogásoltuk, hogy a fejezeti előirányzatok nem tartalmazzák megfelelő mód on a társfinanszírozások összegét. Meg kell jegyeznem, hogy ez az ÁSZ számos súlyos kritikáinak egyike volt. Befejezésül még egy megállapítás: a költségvetés felhalmozási kiadásainak reálértéke csökken. Az infrastrukturális beruházásokra szánt források nem elégségesek. Mindez ellentétes a modernizáció, az integráció igényével. Enélkül nem lehet érdemi növekedést, fejlődést elérni. Azt hiszem, minden egyszerű polgár tudja, hogy például új utak építése nélkül nemhogy Európába, hanem egyik városból a másikba s em lehet eljutni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Búsi Lajosnak, a külügyi bizottság előadójának. BÚSI LAJOS , a külügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság nove mber 11én megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetési törvényjavaslatát. Magyarország külpolitikai alapelvei, célkitűzései és törekvései 1999ben is a rendszerváltozás után nemzeti konszenzussal elfogadott három fő pilléren, az euroatlanti integráción, a jószomszédi politikán, valamint a határon túli magyar kisebbségek támogatását magában foglaló nemzetpolitikán nyugszanak. A fő irányok komplex kezelése, az integrációs folyamatok előrehaladása a korábbiakhoz képest is nagyobb feladatokat és felelősséget ró a Külügyminisztériumra. A kormányzat a külügyi költségvetés előkészítésében ezeket az elveket és célkitűzéseket vette mindenekelőtt figyelembe. NATOcsatlakozásunk követelménye, hogy eleget kell tennünk az európai biztonság fenntartásából r ánk háruló feladatoknak. A magyar diplomácia eddigi erőfeszítései és az Európai Unió bizottsága Magyarországról készített országvéleménye alapján hazánknak reális az esélye arra, hogy a szervezet bővítésének első körébe bekerült 5+1 országcsoport tagjai kö zül is az elsők között csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az egységes külképviseleti rendszer kialakításával a külgazdasági diplomácia túlnyomórészt a Külügyminisztérium kereteiben valósul meg. Bár a piacgazdasági viszonyok között előtérbe kerültek a közvetl en vállalatközi kapcsolatok, néhány fontos témában és bizonyos relációkban a magyar diplomáciára továbbra is jelentős szerep hárul. Külön feladatot jelent a csatlakozás időpontjában jelentkező kötelezettségekre való felkészülés, a schengeni egyezmény alkal mazása. A Magyar Köztársaság szomszédságpolitikájának fő törekvése, hogy hazánk hozzájáruljon a középkeleteurópai régió stabilitásához, a térség országainak euroatlanti integrációjához. Tisztelt Képviselőtársaim! A Külügyminisztérium 1999. évi költségve tési támogatása 25,4 milliárd forint; 7,1 milliárd forinttal, azaz 38,3 százalékkal haladja meg az 1998. évi eredeti előirányzatot. A kormányzati szervek közötti feladatátcsoportosítás következtében a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyeletét a külügy miniszter látja el. A HTMH működéséhez kapcsolódó alapítványok, díjak, valamint a Magyarok Világszövetségének támogatása a fejezeti kezelésű előirányzatoknál címzetten szerepel. Az 1999. évre integrációs többletfeladatokra 211 millió forintot biztosít a kö zponti költségvetés. A tárca költségvetése figyelembe veszi a forintleértékelés hatását, a külszolgálatos dolgozók valutaellátmányának bruttósítását. További 75 millió forint kiadást jelent a külszolgálati dolgozók gyermekei részére fizetett iskoláztatási költség. Magyarország fokozottabb szerepvállalásával, a nemzetközi tagdíjfizetéssel kapcsolatos többletkiadások 673 millió forintot tesznek ki. 1999ben három új külképviselet nyitását tervezi a tárca Tallinnban, Skopjében és Nicosiában.
