Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
1958 Összességében előnytelenebb helyzetbe kerül a közoktatás. Ez a helyzet az egészségügyben is. Hol van a Fidesz által ígért 400 százalékos béremelés? A kulturális és a tudományos intézmények ellehetetlenülnek, mert nem kapják meg az alkotói tevéke nységre kivetett egészségügyi hozzájárulás fedezetét. Szemben a jól hangzó szlogenekkel, a költségvetési tervezet igazi prioritásai a kancelláriának nevezett miniszterelnöki magánapparátus és a két titkosszolgálat, a hivatalos és a magán, vagyis az APEH. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési tervezet bizonytalanságot jelent a családok és a vállalatok számára. A kormány szándékai szerint a reálbérek csak 2 százalékkal nőnek, miközben a prognózisok szerint a termelékenység 45 százalékkal nő, vagyis 23 százalékkal jobban nőhetnek a reálbérek az OrbánTorgyánkormány javaslatánál. A kormány, miközben visszafogja a munkajövedelmek növekedését, minél több, az államtól függő járadékot nyújtana. A közepes és magas jövedelműeket is állami juttatásokkal kívánj a támogatni, és így a tervezetből kiderül, hogy a legszegényebbek helyzete, a magyar lakosság 25 százalékának helyzete romlik, a közepeseké nem javul, csak a magas keresetűek járnak jobban. A kormány meg akarja osztani a társadalmat: odaadja a családi pótl ékot a legmagasabb jövedelmű 9 százaléknak is, de ennek az az ára, hogy jövőre nem kívánja növelni a gyermekenként járó családi pótlék összegét - vagyis a szegények járnak rosszul. Kedves Képviselőtársaim! Urbán Lászlótól, a Fidesz akkori pénzügyminiszterjelöltjétől már a választások után megtudtuk, hogy a kormányprogramot nem szabad összetévesztenünk a választási programmal. Járai Zsigmondtól most tudtuk meg, hogy nem érdemes összefüggést keresnünk a kormányprogram és a költségvetés között. Ha a fideszes képviselők saját programjukat komolyan veszik, akkor nem fogadják el a költségvetési tervezetet. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Ha elfogadják, akkor a FideszMagyar Polgári Párt becsapta a magyar választópolgárokat. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ p adsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Ivanics Istvánnak, a gazdasági bizottság előadójának. IVANICS ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Amikor az 1998as választásokon győztes polgári kor mány első költségvetési javaslatát vizsgáljuk, szükségképpen még az előző költségvetéshez hasonlítjuk, amely adott örökség. Ugyanakkor keressük azokat a változásokat, amelyek megjelenítik az új nemzetstratégiát, kijelölik az új súlypontokat, elindítják a s zabadság és jólét programját. A bizottsági vitában és várhatóan a parlamenti vitában is az eltérések, az új irányok, különösen az új struktúrák megjelenése különböző megítélés alá esnek. Az ellenzék oldaláról általában rosszként vannak megjelenítve. Ha val ahol összevonás történik a hatékonyság érdekében, akkor a provinciális érdekeket védik, ha szükséges a decentralizáció, akkor a hatékonyságot féltik. A változásra, a felemelkedésre szavazók azonban örömmel veszik a lényegi változásokat, sürgetik egy egészs éges, új irányítás kialakítását. A bizottsági vitában felmerült az a globális megközelítés is, hogy Magyarországon miért forgalmi szemlélettel készül a költségvetés, mert ha nem forgalmi szemléletű lenne, akkor az adósságkép sokkal világosabban kirajzolódn a, hiszen megjelenne az összes adósság tőketömege is, szemben a múlt és a jelenlegi helyzettel, ahol csak a kamatterhek mutatkoznak. A szerkezeti változások, a költségvetési gazdálkodás szabályainak egységesítése sok helyen változtatott a kiadások soronkén ti bontásában. Talán ebből eredően vetődött fel a mezőőri támogatás kérdése, mivel a megszilárdítandó közbiztonság egy fontos pillére, és nem található külön sorban. A
