Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
1952 egyaránt kedvezőtl enül érintő helyzetet csak kivételes esetnek tekintjük, ami a jövőben, reményeim szerint, elkerülhető lesz. Az önök által már kézhez vett véleményünket e napon kiegészítjük még a helyi önkormányzatok támogatásai tervezésének helyszíni ellenőrzése során sze rzett tapasztalatainkkal. A részletes vita során, remélem, ezeket a megállapításainkat is hasznosítani tudják majd, de jelzem, összefoglaló véleményünk már utal a főbb összefüggésekre. A társadalombiztosítási alapok költségvetési törvényjavaslatáról, amely et a kormány első ízben nyújtott be a központi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslattal együtt, önálló véleményt készítünk. Erről most csak annyit, hogy a két törvényjavaslat egyidejű benyújtását jelentős előrelépésnek tartjuk, ami elősegíti az államház tartás egészének teljesebb áttekintését. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslathoz írásban beterjesztett véleményünkben foglalt törvényességi észrevételeink és javaslataink jelzik, hogy a költségvetési javaslat törvényességi előírá soknak való megfelelése terén továbbra sincs minden rendben. Nem történt meg az államháztartás rendes és rendkívüli bevételeinek különválasztása, nem tartalmazza a törvényjavaslat normaszövege a tervezett hiány finanszírozási módját sem. Ennek okait és ese tleges hatásait most, az időkorlátokra is figyelemmel, nem részletezem, helyette a törvényi előírások megalkotásának, azok szigorú, kormányzati szinten is megkövetelt betartásának kedvező hatásaira hívnám fel szíves figyelmüket. Nem törvényességi észrevéte lként, inkább a központi költségvetés kiemelkedő jelentőségéhez kapcsolódó, meggondolásra ajánlott jelzésként szeretnék szólni arról, hogy a költségvetési törvényjavaslatokban évek óta egyre nagyobb számban jelennek meg az egyéb törvényi módosítások is. A gazdaságpolitikát közvetítő jogszabályok módosítása természetesen érthető és szükségszerű, ezt tudomásul kell és lehet venni. De tudatában kell lennünk annak is, hogy ez a gyakorlat kétségtelen előnyei mellett - mint például most a társadalombiztosítás vag yonának, irányításának rendezése, amelyet korábban sokat kifogásoltunk - jelentős kockázatokat is rejt magában: megterheli a költségvetési javaslat megtárgyalására fordítható egyébként is szűkös időkeretet, nehezíti a jogi anyag áttekinthetőségét és nyomon követését, a nagy számú egyéb törvény tekintélyének megőrzése szempontjából is aggályos. A költségvetési előirányzatok megalapozottságához kapcsolódó tapasztalatainkról kissé bővebben szólnék. Mindenekelőtt azt szeretném kiemelni, hogy a költségvetési ter vezőmunkában - jó néhány hiányosság megismétlődése mellett - a korábbiaknál nagyobb mértéktartást, óvatosságot és feszültségeket hordozó szigort egyaránt tapasztaltunk. Az előirányzatok megalapozásához szükséges számításokat, elemzéseket a tervező szervek igyekeztek elvégezni. A számítások alapjául szolgáló adatállományok tartalmában és feldolgozási módjában bizonyos kedvező elmozdulás van, azonban az elmúlt évekhez képest még ez sem elég. A statisztikai adatszolgáltatás és feldolgozás ugyanis továbbra sem igazodott a költségvetés elkészítésének ütemezéséhez, és a metodikai kidolgozatlanság miatt a tervezőmunkában sem hasznosulhatott a kincstári adatállomány. Az úgynevezett gördülő tervezés során a következő két év előirányzatainak számszerűsítése a korábbi évekhez hasonlóan mechanikusan történt, érdemi számítások elvégzése nélkül. Ugyanakkor a főbb bevételi előirányzatok, elsősorban a társasági adó tervezésénél a korábbi éveknél nagyobb óvatosságot tapasztaltunk. Ezt - a nemzetközi gazdasági és pénzügyi hely zet változásainak gazdasági növekedésünket érintő bizonytalanságaira is tekintettel - feltétlenül indokoltnak és szükségesnek tartjuk. A költségvetési szervek bevételi előirányzatai viszont több területről rendkívül feszítettek. Ezt a területet korábban ha tározottan kifogásoltuk, mint ahogy erre a miniszter úr utalt. Teljesítésük még a korábbi éveknél jóval feszítettebb munka esetén is igen kockázatos. Az ÁPV Rt. tervezett
