Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1950 adókedvezményei megmaradnak. Ennek költségvetési kihatása 1999ben 8,3 milliárd forintot tesz ki. Költségvetési támoga tásból és privatizációs bevételekből növekednek a területi gazdaságfejlesztést segítő támogatások. Ez közel 12 milliárd forintot jelent. Erősödő hangsúlyt kapnak a munkahelyteremtő beruházások, a kis- és középvállalkozások, valamint a kedvezőtlen adottságú agrártérségek fejlesztéseinek támogatásai. A vállalkozások, külföldi befektetések infrastrukturális feltételeinek javítását szolgálják az ipari parkprogram folytatása, a vállalkozási övezetek fejlesztésének felgyorsítása. A hátrányos helyzetű térségek önk ormányzatai fejlesztéseinek támogatására fordítható, a megyei területfejlesztési tanácsok döntési körében működő eszközök bővülnek: a területi kiegyenlítést segítő fejlesztési támogatás, amely 10 milliárd forint, emellett másfélszeresére növekszik a céljel legű decentralizált támogatások mértéke, és eléri a 6 milliárd forintot. A vidékfejlesztés szempontjából kiemelendő, hogy az elmaradott települések mellett a tanyás térségek önkormányzatai is kiegészítő támogatást kapnak a személyi jövedelemadóból. A közpo nti intézményrendszeren keresztül teljesülő állami feladatok közül az 1999. évi költségvetésben kiemelten javasoljuk kezelni a közrendet, a közbiztonság elősegítését. A polgári lét biztonságát veszélyeztető események romboló hatásával szemben a kormány vis sza kívánja szorítani az erőszakos, terrorisztikus eseteket, a szervezett bűnözést. Ezért például 27 százalékkal nő a rendőrség költségvetése, amelyből az átlagot meghaladó mértékben lehet emelni a hivatásos állomány tagjainak fizetését, de több jut az elé rhető eszközpark fejlesztésére, autók, számítógépek, új berendezések megvásárlására. A rend és a jogbiztonság növelése mellett jelzi a költségvetés országunk elkötelezettségét az Európai Unió és a NATOcsatlakozások felé is. Gazdaságilag felkészülten kíván unk belépni az egységesülő Európába. Az Európai Unió elvárásaival egyezően és felkészülésünket erősítve a korábbi évekkel ellentétben a csatlakozást segítő előirányzatok jobb átláthatóságát biztosítjuk a költségvetésben. A felkészülés feladatait tartalmazó nemzeti program megvalósítását a Pharesegélyek mellett mintegy 17 milliárd forint költségvetési támogatás biztosítja. 1999 tavaszán Magyarország teljes jogú NATOtagországgá válik. Ezért a jövő évi költségvetésben a védelmi kiadások növekednek, és megfel elnek a NATOcsatlakozási jegyzőkönyv szerint vállaltaknak. A bruttó hazai termék 1,61 százalékát fordítjuk védelmi kiadásokra. Tisztelt Ház! Áttérnék az önkormányzatok forrásszabályozási kérdéseire. A helyi önkormányzatok az 1999. évben közfeladataik telj esítéséhez a központi költségvetésből 648,2 milliárd forint állami támogatást és személyi jövedelemadórészesedést kapnak, összehasonlító szerkezetben ez 14,1 százalékkal több az 1998. évinél. Ebből 2,5 százalékot a bérjárulékok csökkenése miatti megtakarí tás okoz. A személyi jövedelemadó átengedése 1999ben is változatlanul 40 százalék. Azt javasoljuk, hogy ezen belül 20 százalékról 15 százalékra csökkenjen a lakóhelyen maradó rész, és 25 százalék normatívan kerüljön elosztásra. Ezt abból a megfontolásból javasoljuk, hogy szükséges az önkormányzatok közötti jövedelemkülönbségek mérséklése, ezáltal a közszolgáltatások kiegyensúlyozottabb feltételeinek biztosítása, a forrásallokáció javítása. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköri rendszere 1999re nem változik, ezért a költségvetési szabályozásban is csak kisebb módosításokra kerülhet sor. Ugyanakkor előrelépésnek tartjuk, hogy erősödik a normativitás a források elosztásában, fokozódik a társulásos feladatmegoldások pénzügyi ösztönzése, erőteljesebbé vá lik a kedvezőtlen jövedelmi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása, az esélyegyenlőség javítása. Fontos cél a területkiegyenlítés, a decentralizált támogatások rendszerének pénzügyi megalapozása. Szintén a jövedelemkülönbségek mérséklését, a feladatellá tás feltételeinek kiegyensúlyozottabb biztosítását célozza az a javaslatunk, amely szerint 1999től már nem csupán a személyi jövedelemadó, hanem az iparűzési adóbevételek okozta különbségek mérséklésére is
