Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1948 kötvények részaránya. 1999ben c sökkenő kamatterhek mellett a központi költségvetés a tavalyinál kevesebbet, mintegy 753 milliárd forintot fog kamatfizetésre fordítani. A harmadik kérdéskör: átláthatóbb, világosabb költségvetés. Tisztelt Ház! A korábbi évek költségvetési előterjesztéseih ez képest fontos előrelépést jelent az átláthatóság növelésének irányába az elkülönített állami pénzalapok számának jelentős csökkentése. A korábbi hat helyett, ezúttal kettőre csökken az elkülönült alapok száma; az Útalap, a Vízügyi Alap, a Központi Körny ezetvédelmi Alap és a Nemzeti Kulturális Alap beolvasztását javasoljuk a költségvetés egyes fejezeteibe. Nincs szükség ugyanis a nagy költségvetésen belül alapszerűen működő kis költségvetésekre és ezek elkülönült működtetésére. Az alapok költségvetésbe tö rténő beemelésével megteremtjük az egységes és felelős költségvetési gazdálkodás feltételeit. További, az áttekinthetőséget és a tisztánlátást javító javaslatokat is teszünk. Ezúttal igyekeztünk reálisan megtervezni a költségvetési intézmények saját bevéte leit, véget vetve a korábbi évek rendszeres alultervezési gyakorlatának. Az Állami Számvevőszék által is többször kifogásolt alultervezés ugyanis néha több száz milliárd forintnyi költségvetési bevétel ellenőrzésének lehetőségét vonta ki az Országgyűlés ha tásköre alól. Az Állami Számvevőszék javaslatára megváltozott a törvényjavaslat I. számú mellékletének szerkezete. Ezúttal egy mellékletben jelennek meg a korábban részekre tagolt bevételek és kiadások, továbbá újszerű a támogatási előirányzatok ugyanazon táblában való megjelenítése is. Ugyancsak az államháztartási törvény javasolt új előírását jelenti, hogy előbbre hoztuk a következő évekre vonatkozó, gazdaságpolitikai elképzeléseken alapuló költségvetési politika fő irányait meghatározó költségvetési irán yelvek beterjesztésének időpontját. Hölgyeim és Uraim! Először fordul elő, hogy az önök elé beterjesztett törvényjavaslatok eleget tesznek annak az évek óta megfogalmazott elvárásnak, amely szerint a központi költségvetés és a társadalombiztosítások költsé gvetése egy időben kerüljön benyújtásra. Így először van lehetőség arra, hogy az államháztartás eme két fontos alrendszerét meghatározó költségvetések belső kapcsolatrendszerét, összefüggéseit is világosan át lehessen tekinteni. A társadalombiztosítás költ ségvetését külön vitatja ugyan a parlament, de lehetőség van az együttes áttekintésre. A költségvetés tisztaságát igyekszik növelni az az intézkedéscsomag is, amely az adó- és járulékbevételek korábbiaknál hatékonyabb beszedését, behajtását szolgálja. Vége t kívánunk vetni annak a tisztességtelen gyakorlatnak, hogy gazdálkodók és magánszemélyek tömegesen nem tesznek eleget társadalombiztosítási járulék- és adófizetési kötelezettségeiknek. Ha az állam nem szedi be tisztességesen a neki járó adókat és járuléko kat, ha kivételeket lehet tenni vagy nem kell szigorúan fizetni, akkor a tisztességes adófizetők terhei növekednek. Valamennyi állampolgár érdeke, hogy lehetőségeihez, tehetségéhez mérten mindenki hozzájáruljon a közterhek viseléséhez, csökkenjen a kivétel ezettek és az adócsalók száma. Ezzel valamennyiünk terhei csökkennek. A negyedik kérdéskör: a költségvetés legfontosabb súlypontjai. Az 1999. évi költségvetés alapvetően a kormányprogram alapelveire épül, ezért nem véletlen, hogy legfontosabb súlypontja a gyermeknevelés terheinek csökkentése, a családok helyzetének javítása. Azt kívánjuk visszatükrözni, hogy a gyermek nemcsak a család, hanem az egész közösség számára is érték. A költségvetés nemcsak szavakkal, hanem a számok nyelvén, anyagi juttatásokkal is kifejezi, hogy a kormány elismeri és támogatja a gyermeknevelést. Engedjék meg, hogy néhányat felsoroljak a családokat érintő legfontosabb intézkedésekből. Januártól minden gyermek után adókedvezményt vezetünk be. Az adókedvezmény mértéke az Országgyűlés döntésének megfelelően egy gyermek esetében évi 20 400 forint, két gyermek esetében 40 800 forint, háromgyermekes családnál pedig évi 82 800 forint. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem minden szülő fizetése kellően magas ahhoz, hogy élni tudjon ezzel a kedvezménnyel. Éppen ezért, ha az egyik szülő nem tudja igénybe venni a családi kedvezményt, akkor a fennmaradó részt a másik szülő írhatja le az adójából. A változtatásokkal a gyermeket vállaló
