Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1945 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/325. számon, az Állami Számvevőszék véleményét pedig T/325/1. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/325/219. számokon kapták kézhez a képviselőtársak. T ájékoztatom önöket, hogy a mai napon az általános vita során csak a miniszteri expozéra, az Állami Számvevőszék elnökének felszólalására, valamint a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Járai Zsigmond pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az 1999. évi költségvetés az eddigiektől merőben más felfogásban, más m egközelítésben készült. Szeretném megismertetni önöket a költségvetésben tükröződő legfontosabb célkitűzésekkel és súlypontokkal, amelyek összefoglalva a következők. Először is a magyar gazdaság az elkövetkező évben a világ egyik leggyorsabban növekvő gazd asága lesz. (Zaj, moraj az ellenzék soraiban.) Másodszor: az áremelkedések, az infláció üteme jelentősen csökken, javul a pénzügyi, gazdasági egyensúlyi helyzet, csökken a hiány. Harmadszor: a költségvetés a korábbiaknál átláthatóbb, világosabb. Negyedszer : egyértelmű súlypontokat képeztünk, elsősorban a gyermekek és családok helyzetének javítására, a gyermeknevelés terheinek csökkentésére, oktatásra és kultúrára, a vidék- és a vállalkozásfejlesztésre, a közbiztonság növelésére, valamint hazánk euroatlanti csatlakozásának elősegítésére vonatkozóan. (Szalay Gábor: Ó!) Tisztelt Országgyűlés! Ezután szeretném részletesebben is megindokolni az összefoglalóban elmondottakat. Először is a gazdasági növekedésről: A jövő évi költségvetés abból az alapvető feltétele zésből indul ki, hogy a közösen megteremtett gazdasági növekedés gazdaságpolitikánk stabilitásának alapja. 1999ben a bruttó hazai termék 5 százalékkal történő növekedését irányozzuk elő, döntően a termelékenység növekedésére alapozva. Ezzel a várható telj esítménnyel Magyarország a leggyorsabban növekvő térségek egyike lesz a világban. Kétségtelenül ambiciózus ez a célkitűzés, de úgy gondolom, egyúttal reális is. A magyar gazdaság különlegesen szoros szálakkal kötődik az Európai Unió fejlett országainak gaz daságához, exportunk több mint 70 százaléka ezekbe az országokba irányul. Márpedig NyugatEurópa - az elmúlt hónapokban kialakult világgazdasági negatív tendenciák közepette is - stabil maradt, jövőre 22,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Magy arországon pedig ennél lényegesen gyorsabb lehet a növekedés, a hazai gazdaság rugalmasságából következően exportkínálatunk reakcióképessége jelentősen növekszik. Így 1999ben is az export növekedése lesz a gazdaság motorja, bár az 1998ban kiugró, évi 20 százalék fölötti exportnövekedésnél lassúbb, 1214 százalékos növekedési ütemre számítunk. (15.10) Az export mellett gyors, évi 1112 százalékos beruházásnövekedés is várható, ami nagymértékben hozzájárul a versenyképesség és az egyensúly javításához. A ha zai vállalatok nemzetközi versenyképességének javítása érdekében csökkenni fog a munkabérköltségeket terhelő társadalombiztosítási járulék. Az adótörvények elfogadásával önök már hozzájárultak az említett terhek 45 százalékról 39 százalékra történő csökken téséhez. Ezáltal csökkennek a gazdaságban az elvonások, a teljes államháztartásijövedelemcentralizáció a bruttó hazai termék 41,9 százalékára csökken, ezzel párhuzamosan szűkül az államháztartás újraelosztó szerepe is, az 1998. évi 47 százalékról 45,8 szá zalékra. A csökkenő elvonások nagyobb teret nyitnak a gazdaság legaktívabb
