Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
1836 vitára bocsátásról döntünk. Indítványozom, hogy a T/251. számú törvényjavaslatot bocsássa a tisztelt Országgyűlés részletes vitára . Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimond om a határozatot: az Országgyűlés 292 igen, 12 nem, 5 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. Döntés önálló indítvány tárgysorozatbavételéről ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Most a Házszabály 98. §a (5) bekezdésének megfelelően képviselői önálló indítvány tárgysorozatbavételéről dönt az Országgyűlés. Az európai integrációs ügyek bizottsága elutasította Molnár Gyula, Bársony András és Szanyi Tibor képviselők, MSZP, által beterjes ztett, a Magyar Köztársaság és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatbavételét. A Házszabály rendelkezései alapján a tárgysorozatbavételről az Országgyűlés az előt erjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után határoz. A tárgysorozatbavétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és a független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő ezekre két percben viszontválaszolhat . Megkérdezem az előterjesztőket, hogy közülük ki kíván felszólalni. (Bársony András jelentkezik.) Bársony András képviselő úrnak megadom a szót. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Különös jelentőséget ad ezen orsz ággyűlési határozatijavaslattervezetnek az a tény, hogy ma kezdődött meg a Magyarország csatlakozásáról szóló érdemi tárgyalássorozat Brüsszelben. Az elmúlt parlament szinte utolsó aktusaként tervbe volt véve egy hasonló tárgyú országgyűlési határozatijav aslattervezet benyújtása, amely akkor az integrációs bizottság előtt - talán az idő rövidsége miatt, talán az eltérő álláspontok miatt - végül is nem öntetett végső formába. Akkor két álláspont volt. Az egyik az akkori kormányzó pártoké, amely azt mondta, hogy talán nem kellene a következő parlament számára március közepén egy olyan megkötést jelentő országgyűlési határozatijavaslattervezetet elfogadni, amely nem biztos, hogy egy új összetételű parlamentben hasonlóképpen elfogadható lenne. Az akkor ellenz ékben lévő pártok ugyanakkor benyújtottak egy határozatijavaslattervezetet. Szeretném önöknek elmondani - akik esetleg nem emlékeznek rá , hogy ez a most benyújtott határozattervezet szóról szóra megegyezik az akkor általuk benyújtott javaslattal. (Közbe szólás az MSZP padsoraiból: Ez a vicc!) Annak a bizottságnak Orbán Viktor miniszterelnök úr volt akkor az elnöke, aki akkor az ülésen azzal indokolta javaslatát - és nem fogok szó szerint idézni belőle, mert felhívták a figyelmemet arra, hogy egy zárt ülés jegyzőkönyvéből nem illik szó szerint idézni, ezért csak tartalmában idézem az ott elmondottakat , tehát azzal indokolta javaslatát, hogy a határozatijavaslattervezet a tárgyalások tartama alatti kormányparlament viszonyt is rögzíteni kívánja. Nos, ez az időpont most eljött! Akkor még ezek a tárgyalások nem kezdődtek el, ma viszont ezek a tárgyalások megkezdődtek Brüsszelben. Tegnap itt, a Házban napirend előtti felszólalások keretében mind Szájer frakcióvezető úr, mind pedig Németh államtitkár úr aláhú zták annak jelentőségét, hogy a csatlakozási tárgyalások nemcsak a kormány, hanem a parlament számára is nem egyszerűen feladatot, de kötelezettséget is jelentenek. Áder házelnök úr a héten, pontosabban a múlt hét végén egy interjúban megjegyezte, hogy az előző parlamentnek talán az egyik legnagyobb gyengesége az volt, hogy éppen az ellenőrzési funkciót nem töltötte be hatékonyan. Hölgyeim és uraim, úgy gondolom, hogy az országgyűlési határozattervezet - ha önök elfogadják a tárgysorozatbavételét, még akko r is, ha úgy gondolják,
