Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Dr. Dornbach Alajos (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért szegi meg a kormány a bíróságokkal kapcsolatos törvényi kötelezettségeit?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
1819 szervezési, eljárásjogi és financiális elemeit. Amikor a kormány úgy döntött, hogy törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé az ítélőtáblák fe lállításának elhalasztására, nem az alkotmányban meghatározott szervezeti modell létjogosultságát kérdőjelezte meg; még kevésbé az volt a szándéka, hogy egy egyszerű többséggel elfogadható törvény segítségével bizonytalan időre elhalassza az alkotmány végr ehajtására irányuló kötelezettségét. A kormány nyílt, világos szóval elmondta, nem kell mögé látni a döntésének. A kabinet mindössze arra kért időt, hogy módjában álljon áttekinteni és a kormányprogramban meghatározott prioritásokkal egybevetni a reform eg észét. Egyidejűleg kötelezettséget vállalt arra, hogy fél év múlva visszatér a kiemelkedő fontosságú ügyre, és nem csupán hatásvizsgálaton és más elemzéseken alapuló álláspontját tárja a közvélemény elé, hanem a szükséges törvényjavaslatokat is az Országgy űlés elé terjeszti, és ebbe bevonja a Legfőbb Ügyészség és az országos igazságszolgáltatás szakmai tapasztalatát. A kormány véleménye szerint az állampolgárok jogos érdekei, biztonságérzete és a jogállamiság szempontjából az az alapvető követelmény, hogy a bírósági útra tartozó jogviták elbírálása a jelenleginél lényegesen rövidebb idő alatt, ugyanakkor a jogorvoslathoz való jog és más eljárási garanciák mellett történjék. Nehezen viselhető ugyanis az eljárások egy részének háromöt évig történő elhúzódása. Büntetőügyekben az eljárások időtartamának alakulása szempontjából feltétlenül figyelembe kell venni azt az időtartamot is, ameddig a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyészség dolgozik az ügyön, hiszen a bíróság csak ezt követően kerülhet döntési szituációb a. Megengedhetetlen, hogy az ügyek elhúzódása miatt a gazdasági élet elbizonytalanodjék, a gazdaság egyik szereplőjének tartozása egész sor más érintettet lehetetlenítsen el. Ugyanígy elfogadhatatlan, hogy számos bűnelkövető csak hosszú évekkel a bűncselek mény elkövetése után álljon bíróság elé, s még később ezt javára is ítélje egy bíróság. A kormány feltett szándéka, hogy feltárja az igazságszolgáltatási eljárás szűk keresztmetszeteit, és először ott nyújt segítséget ezek felszámolásához, ahol erre a legn agyobb szükség van. Mivel a legnagyobb a technikai elmaradottság és a legtöbb ügy a helyi bíróságokat terheli, a kormány ezek megerősítésének ad elsőbbséget. (15.40) Összegezve: a kormány eltökélt abban, hogy az igazságszolgáltatás számára minden tőle telh ető segítséget megad a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzéshez, ugyanakkor az 1998as választások nyomán létrejött Országgyűlés és kormány nem mechanikus folytatója a korábbi parlamenti ciklusban elkezdett reformfolyamatnak, hanem fenntartja magának a jogot a reform átfogó felülvizsgálatára és a reform kiszélesítésére is. Ebből adódóan az elsőbbséget élvező prioritásokat kritikus pontokként határozza meg - mindezt természetesen az alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásával teszi. Köszönöm a fi gyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszter asszony válaszát. Képviselő úr? DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ) : Tisztelt Miniszter Asszony! A praktikus érvek nem meggyőzőek. Végeláthatatlan vitát lehet folytatni arról, hogy milyen módon lehet a leghatékonyabban javítani az igazságszolgáltatás helyzetén. Tény, hogy egykét év alatt csodát tenni nem lehet, a reform bizony hosszú folyamat eredményeként fogja eredmény ezni az igazságszolgáltatás igen lényeges javulását - amire szükség van , aminthogy a hanyatlás is több évtizedes folyamat eredménye.
