Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Dr. Szabó Erika és dr. Frajna Imre (Fidesz) - a belügyminiszterhez - "Börtönbe ballagnak-e végre a bűnös bankárok és brókerek?" címmel - DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter:
1816 DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Amint azt a korábbi években megszokhatták az állampolgárok, a nagyhatalmú és nagy befolyássa l rendelkező gazdasági vezetők soha nem kerültek szembe a törvény szigorával. Igaz ugyan, hogy rendre robbantak ki a különböző botrányok (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Simicska!) , gazdasági visszaélések, a legtöbb esetben ezek vagy el sem jutottak a r endőri szakba, vagy a büntetőeljárás valamilyen rejtélyes oknál fogva megrekedt. Ha pedig kivételesen bírói ítélet született valamelyik találékony és gátlástalan gazdasági vezető ellen, akkor az legfeljebb a közvéleményt háboríthatta fel, nem az elítéltet. Ennek a szomorú gyakorlatnak az volt az eredménye, hogy általánossá válhatott az a közvélekedés, amely szerint a hatályos jogszabályok csak az egyszerű állampolgárra vonatkoznak, a gazdasági elit tagjai törvények felett állnak. Ezért érhettek váratlanul m indenkit a Lupis József és Kunos Péter elleni jogerős ítéletek is. A meglepetés azonban, úgy látszott, nem tart sokáig, hiszen az ítélet végrehajtása egyre csak húzódott, a furfangos ügyvédek pedig jogi eszköztáruk bevetésével - orvosi igazolások, büntetés halasztási és felülvizsgálati kérelmek, kegyelmi kérvények - megpróbálják megakadályozni, de legalábbis tovább késleltetni ügyfeleik börtönbe vonulását. Az egyszerű állampolgárban pedig feltámad a gyanú, hogy hiába a szigorú bírói ítéletek, a fehérgalléros bűnözők előbb vagy utóbb mégiscsak megússzák a büntetés végrehajtását. Napi aktualitást ad a kérdésnek, hogy tegnap a köztársasági elnök úr Kunos Péter kegyelmi kérvényét elfogadta. Visszatérve a kérdésem általános részére: természetesen minden állampolgá rnak alkotmányos joga a törvények által biztosított jogorvoslatok igénybevétele, de ugyanilyen alkotmányos jog az is, hogy a törvények valamennyi állampolgárra egyformán vonatkoznak, és a bíróság előtt mindenki egyenlő. Erre tekintettel, bár reményt keltőe k az említett ítéletek, különösen fontos volna ezeknek a fenti alkotmányos alapelvek szerinti végrehajtása is, amelynek elsősorban a jövőre nézve lenne jelentősége, hiszen a későbbiekben nem reménykedhetnének egyes gazdasági vezetők abban, hogy a jogszabál yok kijátszásával következmények nélkül garázdálkodhatnak az adófizetők millióinak kárára. Kérdezzük ezért a miniszter asszonyt: megúszhatjáke a jogerős börtönbüntetés végrehajtását az elítélt gazdasági vezetők? Várhatóe a jövőben szigorúbb és kö vetkezetesebb rendőri fellépés a fehérgalléros bűnözőkkel szemben? (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Válaszadásra megadom a szót dr. Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszonynak. DR. DÁVID IBOLYA igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselő Asszony! Interpellációjának címe, hogy "Börtönbe ballagnake végre a bűnös bankárok és brókerek?". Ha erre röviden kívánnék válaszolni, akkor azt mondom, hogy igen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Köszönöm. Igen, ha végr ehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és ez az ítélet jogerős. Ez általában nem szakma, hivatás vagy foglalkozás kérdése, hogy valaki bankár vagy bróker, hanem minden esetben bűnösség és jogerős ítélet kérdése. A probléma azonban, amit ön is elmondott, élő, mert a fehérgalléros bűnözőkkel szemben viszont elég nehéz a bizonyítás, hiszen nem a klasszikus módszerekkel, egy pisztollyal a bankból visznek el pénzt, aminek a bizonyítása elég egyszerű, hanem szerződéses jogviszonyok köntösében rendkívül nehéz helyze tbe hozzák az eljáró rendőrséget és a bíróságot is, ami a bizonyítást rendkívüli módon megnehezíti. Ez a kérdéskör egyik része. A másik része pedig, hogy a már jogerősen elítéltek esetében is nagyon sokszor találkoztunk az elmúlt hónapokban azzal, hogy biz ony kibúvókat keresnek a büntetésvégrehajtás megkezdése alól. Biztosíthatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy az igazságügyi tárca 1998. július 8a óta egyetlenegy esetben sem volt partner az ilyen jellegű kezdeményezésekhez. A minisztérium nemcsak az új, a szigorúbbnak látszó, korrektebb gyakorlatot alakította ki, hanem - amint tegnap a vezérszónoki felszólalások kapcsán is már elmondtam - törvényi rendelkezés szintjére kívánta emelni azt, hogy
