Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Rozgonyi Ernő (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Meddig hites a könyvvizsgáló?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP):
1810 össze. Aztán az MNBben nemcsak könyvvizsgálóként vett fel évi közel 50 millió forintot, hanem ugyanennyit tanácsadóként is, és ilyen minőségben a Postabanktól is felvett egy csomó pénzt. Mellesleg jegyzem meg, a s zámviteli törvény szigorúan tiltja, hogy azonos cégnél a könyvvizsgálatot végző más funkciót is ellásson. Sorolhatnám napestig, de félek, hogy az időből kiszaladok, ezért megkérdezem államtitkár úrtól, meddig mehet el egy cég erősen vitatható tevékenysége. Meddig végezhet háboríthatatlanul és zömében állami vagy államközeli megbízásként könyvvizsgálói, értékbecslési, felszámolási, tanácsadói munkákat egy olyan cég, amelynek a tevékenységéhez ennyi furcsa és rendkívüli ügy tapad? Avagy egy idegen név mögé re jtőzve, állami segédlettel mindent el lehet követni Magyarországon? Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Varga Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár ú rnak. Államtitkár úr! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr korábbi hozzászólásaiból sejtettem, hogy melyik könyvvizsgálói kör iránt érdeklődik, és előkerestem néh ány olyan szabályt, amely ezeknek a könyvvizsgáló cégeknek a működését szabályozza. Képviselő úr azt kérdezi, hogy meddig hites a könyvvizsgáló. Gondolom, arra céloz a képviselő úr - és ez a válasz is , hogy amíg betartja a rá vonatkozó szabályokat és elő írásokat, addig nevezhető hites könyvvizsgálónak. Ezeket a szabályokat az Országgyűlés fogadta el a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény szerint. Ez a törvény határozza meg, hogy ezek a cégek milyen keretek és feltételek között működhetnek. A törvény szabályozza, hogy milyen gondossággal kell eljárni - legjobb tudása szerint kell a munkát elvégezni. Szabályozza, hogy milyen titoktartási kötelezettség terheli ezt a céget, ugyancsak szabályozza, hogy n em veszélyeztetheti semmi a cég véleményének a kialakítását, nem befolyásolhatja más tevékenység sem, és nem utasíthatja, nem befolyásolhatja külső tényező egy könyvvizsgálói tevékenység elvégzését. A törvény rögzíti az összeférhetetlenségi szabályokat is. Hozzátartozó nem szerepelhet abban a cégben, ahol vizsgálatot végeznek, a kamarai tag könyvvizsgáló cégnek üzleti érdekeltségi kapcsolata nem állhat fenn azzal a céggel, amelyet vizsgál. Tehát a törvény megfelelő kereteket ad arra, hogy ezeket a szabályok at pontosan és korrekt módon lehessen betartani. A törvény szankcionál is. Ha bárkinek olyan információ jut tudomására, amely alapján felmerül az a gyanú, hogy a könyvvizsgáló cég nem a törvényeknek megfelelően járt el, nem tartotta be a szabályokat, a jog szabályi előírásokat, akkor vagy bírósághoz lehet fordulni, vagy rendőrségi eljárást lehet kezdeményezni, és kezdeményezni lehet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál az illető cég kamarai tagságának a megszüntetését, ami a cégműködés visszavonását is jelenti. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. Képviselő úr! ROZGONYI ERNŐ (MIÉP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyjából azért tudtam, hogy a jogsza bályban mi van felsorolva. Csak azt nem értem, ha egyszer állami megbízásokban olyan dolgokat tapasztalhatnak sorozatosan - ha valakit érdekel és utánanéz, természetesen akkor , amiket tapasztalhatnak, akkor vajon kire vár az, hogy a megfelelő lépéseket m egtegye és fellépjen ez ellen. Kire? Énrám? Vagy kire? Ez az egyik. A másik: itt nem egyszerűen erről van szó - példaképpen elmondtam és megneveztem egy céget , de itt egy szakma hiteléről és tisztességéről van szó! Magánkönyvszakértők, kisemberek, akik
