Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 14 (9. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (Dr. Áder János): - KÓSA LAJOS, a Fidesz
177 csak ekkor kapott a kormány a pótköltségvetés 44. §ában felhatalmazást arra, hogy szeptember 30a helyett október 31én terjessze a költségvetést a Há z elé. Kár, ha már az ellenzéki képviselőtársaim, a szociálliberális ellenzéki képviselőtársaim memóriája nem tökéletes, akkor nem forgatják gyakrabban az Országgyűlés anyagait, nem idézik vissza magukban azt, hogy mit is csináltunk mi négy évvel ezelőtt. Mert akkor talán ők is pontosan tudnák, hogy az a magatartás, amit most tanúsítanak, több mint álszent, egyszerűen félrevezető. Hogy a négy évvel ezelőtti forgatókönyvet felidézzük, október 18án módosította az államháztartási törvényt az akkori parlamenti többség, és október 31én terjesztette az Országgyűlés elé a költségvetési javaslatot. Csak november 21én kezdődhetett meg a költségvetési javaslat általános vitája. November 30a helyett december 12én került sor a fejezeti bevételi összegekről és kiadá si főösszegről szóló döntésre, és csak december 27én tudott a Ház erről szavazni. Mit is mond a mostani államháztartási törvény módosítására tett javaslat? Azt mondja, hogy lássuk be, immáron a harmadik olyan általános parlamenti választásokat követő költ ségvetési vita van, amikor az államháztartási törvény és a korábbi szabályozásokból fakadó határidők bizonyítottan nem tarthatók. Semmi rendkívülit nem teszünk, csak azt mondjuk, hogy lássuk be, az a kormány, amely július 8án alakult meg, nem tudja június 30án az Országgyűléssel ismertetni azt a gazdaságpolitikai elképzelést, amit az előző kormány tett a Ház elé. Aki nem tudja ezt belátni, annak a meggyőzésére én most nem teszek kísérletet, mert ott nyilvánvalóan nem feltétlenül az éleslátással van problé ma, hanem a politikai vakság csökkenti ezen képviselők felfogásának gyorsaságát. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Elnök úr! Tisztelt Ház! A Fideszfrakció úgy gondolja, hogy az a javaslat, amely most az államháztartási törvény módosítása kapcsán a parlament asztalán fekszik, betartható. Bebizonyosodott mind a Hornkormány, mind a jelenlegi kormány, mind az Antallkormány idején, hogy az új kormánynak a költségvetés elkészítéséhez több időre van szüksége, mint amennyi az államháztartási törvényben r endelkezésre áll. Éppen ezért ennek a logikának megfelelően következetesen módosítja a határidőket. Úgy módosítja a határidőket, hogy az új kormány ne a megalakulása előtt, hanem az után terjessze be az irányelveket. Úgy módosítja ezt, hogy a pénzügyminisz ter augusztus 31e helyett október 15éig terjessze a kormány elé a költségvetési javaslat tervezetét; ez egyébként három nappal még mindig gyorsabb, mint a Hornkormány idején született határozat szerinti. Úgy módosítja az államháztartási törvényt, hogy o któber 31éig az Országgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetésről szóló javaslatot, és ennek megfelelően konzekvensen a további paragrafusokban módosítja azokat a határidőket, amelyeket az Országgyűlésnek szab a tárgyalás különböző szakaszaira vonatkozó an. Úgy gondolom, hogy ez a javaslat egyszerűen a józan ész szerint, a józan ész szabályai szerint, jó szívvel és lélekkel támogatható. Azokra a támadásokra, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy egyelőre nem ismert költségvetési tervezetben vajon majd mik le sznek azok a számok, amelyek miatt az új kormány nem akarja ezt - úgymond - időben a Ház elé terjeszteni, ez a politikai jósda olyan világába tartozik, amit én most nem szeretnék itt művelni. De szeretném felhívni az ellenzéki képviselőtársaim figyelmét ar ra, hogy vajon miért kellene szégyellnie az új kormányzatnak azt, hogy a személyi jövedelemadóban általános adócsökkentésre készül. Ha igaz lenne az a logika, amit itt az ellenzéki képviselők állítanak, ez olyan jól jönne vagy olyan rosszul jönne egy új ko rmányzatnak? Döntsék el! Döntsék el, hogy a költségvetés azon részei, amelyekben a Fidesz konzekvensen követte a választási ígéreteit, azt a 40 pontot, amelyet a választópolgárokkal megismertetett, azoknak a részeknek a költségvetési megvalósulása vajon se gítene vagy gátolna egy Fideszsikert az önkormányzati kampányban. Vegyük például azt a javaslatot, amelyet a 40 pont és a Fideszprogram fogalmazott meg, hogy a személyi jövedelemadóban az eltartott gyermekek utáni kedvezmény a gyermekes családok számára elérhetővé válik; vagy azt a javaslatot, amely szintén a Fideszprogramban és a kormányprogramban is szerepel, hogy segítsük az első lakáshoz jutókat, fontoljuk meg azt, hogy nem lehetnee a
