Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 14 (9. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (Dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
171 tá rsadalombiztosítási alapok hiánya milyen szorosan befolyásolja a költségvetés hiányát, vagy az alapok hiányának tervezett összege miként determinálja a költségvetési törvényben a kincstári egységes számláról történő finanszírozásukat és a forrásaik megtere mtésének módozatait. Erre figyelemmel feltétlenül szükséges, hogy a parlament e két költségvetési törvényt egy időben, azok összefüggéseinek teljes körű ismeretében tárgyalhassa meg. Tisztelt Ház! Hangsúlyozni szeretném, hogy az államháztartási törvénynek a határidőkre vonatkozó módosítása kizárólag a négyévente sorra kerülő választások esetére vonatkozik, és a törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy legkésőbb október 31ig, illetve legkésőbb november 15ig kell a törvénytervezeteket benyújtani. Ez nem zárja ki tehát, hogy benyújtásukra előbb is sor kerülhet. Az Állami Számvevőszék munkájának megkönnyítése végett arra fogunk törekedni, hogy a határidőket, amennyire lehet, előrehozzuk. Gondolok itt elsősorban az úgynevezett fejezeti füzetek benyújtására vonatkozó novemberi határidőkre. Végezetül kérem önöket, hogy a felsorolt érveket mérlegelve szíveskedjenek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítását támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Dr. Áder János) : Ti sztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók felszólalására kerül sor. A házbizottság állásfoglalása szerint a bizottsági és a bizottsági kisebbségi vélemények ismertetésére ötöt perc áll rendelkezésre. Tájékoztatom önöket, hogy az egészségügyi, a költs égvetési és a gazdasági bizottság ülésén is kisebbségi vélemény fogalmazódott meg. Elsőként megadom a szót dr. Hargitai János úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. DR. HARGITAI JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta az államháztartási törvény módosításáról szóló előterjesztést, azt az előterjesztést - ahogy a miniszteri expozéban is elhangzott , amely elsősorban el járásjogi határidőket változtatna a törvényben. Eljárásjogi határidőváltoztatásnak tekintjük azt is - amit szintén a miniszter úr említett , amikor a költségvetési törvénnyel együtt kerülne tárgyalásra a társadalombiztosítási alapok költségvetése, hiszen a napnál világosabb, hogy a két költségvetési jellegű törvény összefügg egymással. Eddig nem volt lehetőség ezek együttes vagy egyidejű tárgyalására. Nyilvánvalóan a bizottságban hosszas vita zajlott arról, hogy vane indoka az Áht. módosításának. A többs égi álláspontot képviselő kormánypárti képviselők azon véleményüknek adtak hangot, hogy most már két kormányzati váltás tapasztalata alapján is azt kell mondanunk, hogy az Áht. módosítása indokolt, hiszen az Áht.ben meglévő határidők a kormányváltás évébe n nem tarthatók. Teljesen természetes számunkra, hogy a hatalmon lévő új kormány azt a költségvetési koncepciót, amelyet még az előző kormány készített elő, újragondolja, és a saját politikájának megfelelően újrafogalmazza. Azt gondoljuk, a polgári kormány nem folytathatja azt a gyakorlatot, amelyet az előző kormány időszakában tapasztaltunk. Ezt röviden úgy jellemezhetném, hogy pénzügyi jellegű törvényeket nagyon gyakran és sokszor módosítottak, nagy valószínűséggel az átgondolatlan vagy kapkodó törvénykez és miatt, ezért a költségvetési törvénynek és a hozzá kapcsolódó törvényeknek megalapozottaknak kell lenniük, hogy erre a sokszori korrekcióra ne kerüljön sor. Azt gondoljuk, hogy a kormánynak, az Országgyűlésnek és az Állami Számvevőszéknek az együttes mu nkájára van ahhoz szükség, hogy egy jó költségvetési törvény szülessen. Nem fogadjuk el ellenzéki képviselőtársaink azon álláspontját, amikor képviselőtársaink úgy fogalmaztak, hogy ez az Áht. gyakorlatilag a kormány és az Országgyűlés viszonyát szabályozz a, és ezt a viszonyt egyoldalúan az Országgyűlés hátrányára szabályozza. A másik érvelésük - amivel
