Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1651 Az már közismert, hogy ha a 36 milliárd forin tos családi kedvezményt fogadja el a parlament - és én biztos vagyok benne, hogy ezt fogja elfogadni , akkor a jelenlegi családi pótlékok összege nominál értékben szinten marad. Egyetlenegy módszer az, hogy ha legalább az alacsonyabb jövedelmű kategóriákn ál ezen a helyzeten változtatni akarunk, ha az átlagos 30 százalékos adókulccsal számítva bruttósítjuk a családipótlékösszegeket, és az alacsony jövedelműek kategóriájában - ott, ahol egyáltalán nincs adóztatható jövedelem vagy minimális van - a 20 százal ékos adóval tulajdonképpen az adómegtakarítási oldalon a családi pótlék helyben, családnál maradó része értékében növekszik. Annyival is igazságosabb a dolognak ez a fajta ellátási és adóztatási rendszere, mert az alacsony jövedelmű és a magas jövedelmű ka tegóriák esetében másképp csapódik le, hiszen aki 40 százalékos jövedelemadó alá eső kategóriaként kapja meg a családi pótlékot, az többet adózik utána, mint amennyivel a bruttósítás során a családi pótlék összege megemelkedett, szemben az általam előzőekb en említett kategóriával. (18.50) Én úgy gondolom, az, hogy az adókedvezmények köréből kivonni javasoljuk a családok támogatására szánt összeget, és ezt családi pótlékban szeretnénk visszaadni, egyébként bruttósítva, ez azzal is összefügg, és azzal a pozit ív hatással is jár, hogy a megtakarítható adóforintok száma, a potenciális megtakarítási összegek nőnek. A korábbi években nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy több olyan adókedvezményt is lehetővé tettünk az adórendszer alakítása kapcsán, amely az önkén tes magánnyugdíjpénztáraknál, önkéntes egészségbiztosításoknál, lakásépítések támogatásánál valóban szükségessé tette a realizált személyi jövedelemadót. Ha ezt a családok támogatására visszatartva minimális mértékben csökkentjük, akkor tulajdonképpen a me gtakarítható összeg elől vonjuk el a fedezetet. Úgy gondolom, hogy az általam javasolt megoldás a költségvetés számára azonos terheléseket tartalmaz. Kétségkívül átrendezi a személyi jövedelemadóösszeget, kétségkívül átrendezi a családok támogatására szán t családi pótlék bruttó összegét, de mind a bevételi, mind a kiadási oldalon ugyanarról az összegről van szó, csak társadalmi csoportok között van még átcsoportosító hatás, hangsúlyoznám, hogy az alacsony jövedelmű kategória javára. Köszönöm. (Taps az elle nzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Keller Lászlónak, az MSZP képviselőjének. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 27. pontjához szeretnék hozzászólni. Tulajdonképpen nemcsak én adtam be módosító indítványt a törvényjavaslat ezen szakaszához, hanem T. Asztalos Ildikó, Burány Sándor és kormánypárti részről Tállai képviselő úr is. Visszatérek arra, hogy miről is szól a módosító javaslat. Tulajdonképpen észlelni lehetett a törvénymódosítás v itájában azt, hogy a kormány azért, hogy a gyermekkedvezményt biztosítsa, az alkalmazotti kedvezményt jelentősen lecsökkentette, 10 százalékos mértékre. Azt javasolja, hogy 1 millió forint fölött az alkalmazotti kedvezményt ne lehessen igénybe venni. Nos, a plenáris vitán és a bizottsági vitán is kiderült az, hogy teljes mértékben a kormánypárti képviselők sem tudják elfogadni ezt a kormányjavaslatot. Ezt mutatja az ajánlás 28. pontjában a költségvetési bizottság döntése, amely szerint is támogatja Tállai k épviselő úr azon módosító javaslatát, hogy az alkalmazotti kedvezmény 16 százalékos mérték legyen. Azt javasoltam, hogy ez legyen 18 százalék. A 18 megítélésem szerint igazságosabb lenne, de látható, hogy ehhez nem sikerült megszerezni a többséget. De nemc sak azt javasoltam, hogy közelítsünk a jelenleg érvényes hatályos törvényben megfogalmazott mértékhez, hanem azt is javasoltam - mérlegelve a kormánynak a vitában elhangzott
