Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár együttes válasza az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1634 A másik képviselői módosító indítvány formájában meg nem jelenő változtatási java slat a külföldi részvételű társaságot szerzett jog alapján megillető kedvezmények kiiktatására irányul. Tisztelt Ház! A kis- és közepes vállalkozások gazdálkodási körülményeinek, a gazdaságban elfoglalt helyüknek, szerepüknek, a fejlődésüket akadályozó kör ülményeknek a feltárása a kormány jövő évre vonatkozó programjában szerepel. Nem kívánok átfogó elemzést adni arról, hogy ez a környezet hogyan és milyen módon változik meg. Azonban a társasági adón belül szeretném felhívni a figyelmet néhány szempontra. A z alacsony adókulcs következtében a társasági adó nem von el jelentős forrásokat a vállalkozóktól, így nem akadályozza a szükséges fejlesztéseket. Ezen túlmenően az adótörvény jelenleg beruházási értékhatártól függetlenül is biztosít jelentős adókedvezmény t 15 százalék feletti munkanélküliségű térségekben, valamint a vállalkozási övezetekben beruházó vállalkozások számára. Az említett kedvezmények közel 1200 településen megvalósított termelési célú vagy kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházá sok esetén vehetők igénybe, és akár teljes adómentességet eredményezhetnek. (17.30) Megállapítható tehát, hogy nem minden esetben szükséges feltétel milliárdos nagyságrendű beruházás megvalósítása annak érdekében, hogy a vállalkozók adóterhelése tovább csö kkenjen. Az 1997. évi adóbevallások szintén igazolják, hogy a kis- és közepes vállalkozások a gyakorlatban élnek az adókedvezményekkel, hiszen a 250 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal vagy alkalmazottak nélkül működő cégeknél a tényleges átlagos elvonás alacsonyabb volt az elméleti 18 százaléknál. Ezt a következtetést erősíti az is, hogy a magas munkanélküliséggel sújtott térségekben a múlt évben hétszer nagyobb volt az igénybe vett kedvezmény összege, mint a megelőző évben. A milliárdos nagyságrendű ber uházást megvalósító adókedvezményekben foglalt létszámnövelési feltétel enyhítése mindenképpen ellentétes lenne a kormányprogramban foglalt célkitűzésekkel. A létszámnövelési feltétel ugyanis a foglalkoztatás ösztönzését, a munkanélküliség visszaszorítását célozza. A jelentős adókedvezmény következtében mindenképpen indokolt megfelelő feltételek teljesítését elvárni az adózóktól. Az elmondottak alapján a kormány nem támogatja a hárommilliárd forint értékű beruházás megvalósításához kötött adókedvezményben f oglalt feltételek enyhítését kezdeményező módosító indítványt. Nem támogatható az az indítvány sem, mert annak várható hatása éppen ellentétes lenne a kitűzött célokkal. Nem a kis- és közepes vállalkozások vehetnének igénybe több adókedvezményt, hanem a na gyobb vállalkozások számára válna egyszerűbbé, könnyebben teljesíthetővé a kedvezmény feltételrendszere. A feltételrendszer semlegessége miatt nem kizárt azonban, hogy a közeli jövőben egyre több megerősödő hazai tulajdonú cég is teljesíteni tudja majd a f eltételeket. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A jövedéki adótörvény módosításának parlamenti vitájában a hozzászólók többsége visszaigazolta a kormány értékelését a jövedéki adóztatás ez év elején bevezetett új szabályozásának kedvező működéséről, az új szabályozáshoz fűzött várakozások teljesüléséről. A törvényjavaslat szerinti változtatások többsége az egységes jogalkalmazás és jogérvényesítés érdekében jellemzően bizonyos értelmezési, áttekinthetőbb, egyértelműbb megfogalmazásbeli módosításokat jelent, amelyekhez a vita során támogató hozzászólások érkeztek. A vita végül csupán néhány kérdéskör köré összpontosult. Ezek közé tartozott a javasolt valorizációk mértéke, elsősorban a motorbenzinekkel és a gyümölcspálinka, borpárlat adójával összefüggé sben. E termékeknél valóban az átlag feletti emelés szerepel a törvényjavaslatban, azonban az összes adóemelésnek a fogyasztói árszintre gyakorolt kihatása még így is 1 százalékpont alatt marad, mindössze 0,8 százalékkal emeli azt. A motorbenzinek esetében a magasabb adót viselő ólmozott benzin forgalmazásnak megszűnése miatt szükséges a nagyobb emelés, mivel csak így biztosítható a motorbenzinek után is elvárt, nominálisan 11 százalék adóbevételi többlet.
