Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF
1565 részvényvásárlások, eladások történtek a funkció átvétele óta. Ha ezt a választ megkapjuk (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) , akkor tudjuk elfogadni a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP so raiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja részéről Csáky András képviselő úr mondja el a vezérszónoklatot. Képviselő úr, öné a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szé pen, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslattal ugyanúgy vagyunk, mint az 1997es költségvetés zárszámadásakor tartott vita során: egy új ko rmánynak kell az előző vezetés tevékenységéről a bizonyítványt kiállítani. Abból a szempontból azonban óriási a különbség, hogy már túl vagyunk az önkormányzati választásokon, és így várhatóan nem fogják kampánycélokra felhasználni a kérdést. Az előttünk f ekvő törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeket illetően az Állami Számvevőszék részletes és kimerítő adatai mindannyiunk számára rendelkezésre állnak, ahhoz hozzátenni nem nagyon lehet. A Nyugdíjbiztosítási Alap 1997ben 628 milliárd 607 millió forint bevételt realizált, és 623 milliárd 392 millió forintot költött el, azaz több mint 5 milliárd forint bevételi többlet keletkezett, melyet az idei év kiadásaira fordítanak. Az alap 1997. évi költségvetési mérlegének bevételi táblázatát tanulmányozva megálla pítható, hogy valamivel több mint 13 milliárd volt a bevételi többlet a tervezettnél. A sorokat részletesen tanulmányozva azonban néhány érdekességet is megfigyelhetünk. A munkáltatói járulékbefizetés a gazdálkodó szervek és a társas vállalkozások esetében több mint 40 milliárd forint többletet eredményeztek, és az egyéni vállalkozók befizetései is közel 3 milliárd többletet mutatnak. Ezzel szemben a költségvetési szervek esetében 5 milliárd 400 millió forint hiány mutatkozik a tervezetthez képest. Önként a dódik a kérdés: tervezési hibáról vane szó, vagy pedig a fizetési fegyelemmel van gond? Ha az utóbbi az igaz, akkor elvárhatóe az állampolgártól a járulékfizetést illetően is a jogkövető magatartás akkor, amikor az állam nem teljesíti kötelezettségét. Mu nkanélkülijárulék után fizetett járulék esetében 403 millió forint az elmaradás, ami feltehetően a regisztrált munkanélküliek számának csökkenésére utal. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a munkahelyek számának növekedését, hiszen az egyes szociális ellá tások után fizetett járulék bevétele során 2 milliárd 294 millió forint többlet látható, és ebből feltehetően a munkanélkülijáradékból kiszorult egyének segélyezésére fordított összegek utáni járulék jelentős nagyságban részesül. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 13 milliárd 83 millió forint többlettel teljesültek a tervezetthez képest, az eltérés alig haladja meg a 2 százalékot. Az alap működési bevétele is minimális többletet mutat az előirányzathoz képest. A kiadások is az előirányzatnak megfelelően a lakultak, itt az eltérés a 0,5 százalékot sem éri el. A kiadások közül a kincstári egységes számla igénybevétele miatti kamatkiadás több mint háromszoros előirányzattúllépése érdemel említést. Bár a tétel az egész költségvetésen belül elhanyagolhatónak mo ndható, de mégis átmeneti működési zavarokat jelezhet. A Nyugdíjbiztosítási Alap 1997. évi költségvetése 19,5 százalékos nyugdíjemelést tett lehetővé. A fogyasztói árindex mértéke 18,3 százalék volt, és így a nyugdíjak vásárlóértéke egy százalékponttal nőt t, 1994 óta először. Az átlagnyugdíj összege 22 010 forintra emelkedett. Az egészségbiztosítási alap 1997. évi költségvetése az előterjesztő szerint is sok kívánnivalót hagy maga után. Igazolódott az akkori ellenzék kritikája, mely szerint a bevételek felü l, a kiadások
