Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1552 A folyamatok elkerülhetetlenné tették az Egészségbiztosítási Alap pótköltségvetésének elkészítését. Miután a pótköltségvetés országgyűlési elfogadására csak az év utolsó hónapjában került sor, nem történhettek olyan intézkedések, amelyekkel a kialakult helyzeten érdemileg változtatni lehetett volna. Így az Egészségbiztosítási Alap pótköltségvetése valójában nem szólt másról, mint a bevételek reálisabb meghatár ozásáról, a várható hiány pozíciójáról. Sajnos az utóbbi sem sikerült tökéletesen, mivel a tényleges hiány a pótköltségvetésben elfogadott 40,7 milliárd forintnál is nagyobb, 50,5 milliárd forint lett. A Nyugdíjbiztosítási Alap helyzete viszont a tervezett nél kedvezőbb lett. A bevételi oldal túlteljesült, a vagyonértékesítés részleges teljesítésével kismértékű szufficit is keletkezett. A nyugellátás tervezett kiadásai 1,3 milliárd forint összeggel - az előirányzat alatt - teljesültek. Az alapok által megkül dött zárszámadási törvényt, illetve a mérlegeket megvizsgáltuk, és összevetettük az auditált mérlegükkel, a társadalombiztosítási igazgatási szervek és az alapok beszámolóival. Megállapítottuk, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény pén zmaradványfelhasználást, hiánymegállapítást, valamint a pénzforgalmi számbavételt tartalmazó előírásainak figyelembevétele nélkül készítették el zárszámadásaikat, és azt is, hogy az előző években ugyanez történt. A kormány arra törekedett, hogy az Országg yűlés elé az államháztartás alrendszereinek pénzügyi gazdálkodását meghatározó, pénzforgalmi szemléletet tükröző zárszámadás kerüljön. A Pénzügyminisztérium - amely a zárszámadás elkészítésére hivatott - az államháztartási törvény felhatalmazása alapján a zárszámadás ellenőrzésére nincs feljogosítva, ezért az Állami Számvevőszékhez fordultunk azzal a kéréssel, hogy a felmerült problémákról, valamint az egyéb területeket érintő ellenőrzésének eredményéről olyan időpontban adjon részünkre tájékoztatást, ami l ehetővé teszi a korrekciók megalapozott elvégzését. Az Állami Számvevőszék munkánkat rendkívüli módon segítette, s így lehetőség nyílt mindkét alapot érintően arra, hogy a számviteli típusú korrekciókat végrehajtsuk. Javaslataink értelmében az előző évi mű ködési pénzmaradvány a kiadást ugyan finanszírozza, de pénzforgalmi bevételként nem vehető számításba, és a tárgyévi pénzmaradvány kiadásként nem számolható el. Ezáltal kiküszöbölhetővé vált, hogy a hiányban, annak rendezésekor a pénzmaradvány ismételten f inanszírozásra kerüljön a központi költségvetés részéről. A tárgyévi pénzmaradvány a következő évben kiadásfinanszírozó tétel. A javaslat az Egészségbiztosítási Alapnál a felhasználást a kormány hatáskörébe utalja, mivel a teljesítési adatok alapján egyért elműsíthető, hogy a pótköltségvetés során jóváhagyott előző évi pénzmaradvány felhasználása nem volt indokolt. A törvényjavaslat záró rendelkezéseiben találhatóak az 1998. költségvetési évet érintő kérdések. Egyrészt az Egészségbiztosítási Alap gyógyítóme gelőző ellátások kiadási előirányzata túlléphetőségének megengedésével az előirányzat 1,6 milliárd forinttal felemelésre kerül. Ez azzal függ össze, hogy a fekvőbetegszakellátás teljesítmény szerinti finanszírozásában bevezetésre került országosan egysége s alapdíj nem elégséges az év hátralevő részében, és jelentős csökkentésére - az idő előrehaladása miatt - nincs már mód; másrészt azzal, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi előzetes tényadatai alapján prognosztizálható, hogy az alapok ö sszbevételei az előirányzattól körülbelül 1 százalékkal elmaradva, a kiadások pedig mintegy 3 százalékkal magasabban teljesülnek, s ily módon az alapok összevont hiánya körülbelül 55 milliárd forinttal magasabb lesz a költségvetési törvényben jóváhagyottná l. Tekintettel arra, hogy az államháztartás egészének helyzete az alapok tervezettnél nagyobb hiánya ellenére kedvezően alakul és reális intézkedésre lehetőség nincs, a központi költségvetés kisebb hiánya ellensúlyozza a társadalombiztosítás pénzügyi alapj ainak hiányát, szükségtelen, hogy a kormány éljen a pótköltségvetést érintő hatáskörével. Az Országgyűlés azonban dönthet a hiány túlteljesüléséről pótköltségvetési törvényjavaslat nélkül is.
