Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1513 hogy vállaljon legális munkát, vagy a valódi bérét fizessék ki neki, mert ha magasabb a deklarált bér, azt adójóváírásban visszakapja. Ezt nem gondolhatja komolyan, Tállai képviselő úr! Hiszen, ha azt nem fizetnék ki, akkor nem kapná vissza, ha kifizetik neki, akkor visszakapja. Hol itt a nyereség? Sehol! Ha más nem teszi érdekeltté a legális munkavállalásban vagy a magasabb legális bér kifizettetésében, ez biztos ne m fogja arra késztetni. Az az állítás, hogy a gyerekek utáni adókedvezmény legális munkavállalásban, legális jövedelmekben tesz érdekeltté a feketegazdasággal szemben, egyszerűen nem igaz. Ez nem szól semmiféle adókedvezmény mellett; csak olyan érv szólna, ami azt jelentené, hogy legális bérkifizetéssel több pénzhez jut, mint feketemunka vállalásával. Ez azonban nem ilyen, tehát ez az érv egyszerűen nem állja meg a helyét. És akkor most visszajutok ennek az egész személyi jövedelemadóvitának az alapkérdésé hez vagy az egyik alapkérdéséhez, a családi adókedvezményhez. Miért térek vissza erre a kérdésre, amikor a múlt héten már elég sokat beszéltünk róla? Azért, mert a múlt héten, amikor még nem ismertük az önök által benyújtott költségvetést, még csak annyit tudtunk mondani, hogy a családi adókedvezmény azt jelenti, hogy a jobboldali kormány, amikor többletpénzt ad a gyerekeseknek, a gyerekeket nevelő szülőknek, akkor ebben válogat, és csak azoknak adja, akiknek adóköteles jövedelmük van, sőt az adóköteles jöv edelem elér egy bizonyos mértéket, mert akinél ezt nem éri el, annak csak részben adja, és azoknak pedig nem adja, akiknek különböző okokból: vagy mert munkanélküliek vagy mert nyugdíjasok, vagy mert mezőgazdasági kistermelők vagy egyéb, nincs akkora jöved elmük. Azok után azonban, hogy látjuk a költségvetést, ehhez hozzá tudunk tenni egy fontos szempontot. Ugyanis a költségvetésből kiderül az, amit korábban nem tudtunk, hogy a családi pótlékot nem kívánják emelni. Vagyis - hiszen 11 százalékos inflációt ter veznek - a családi pótlék reálértéke 11 százalékkal csökkenni fog 1999ben. Ha nem emelik, az azt jelenti, hogy csökkenni fog. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Úgy tudom, hogy amennyiben a magasabb összeget fogadják el, a magasabb adókedvezményt, akkor csö kkenni fog, ha az alacsonyabbat, akkor 8 százalékkal nő, vagyis még mindig veszít a reálértékéből. Tisztelt Országgyűlés! Mit jelent ez? Gondoljuk csak végig! 1990 és 1996 között, amikor a bérek reálértéke körülbelül 25 százalékkal, a nyugdíjaké 40 százalé kkal csökkent, akkor a családi pótléké 60 százalékkal csökkent. Akkor, amikor az ország gazdasági válságban volt, a családi pótlék reálértékcsökkenésének körülbelül a fele esik az Antallkormány időszakára, a másik fele az MSZPSZDSZkormány időszakára. U gyanebben az időszakban a béreknek és a nyugdíjaknak is csökkent a reálértéke. Amikor elindul a gazdasági fellendülés, akkor nyilvánvalóan mód nyílik arra, hogy a veszteségeket visszakapják az érintettek. Először a bérek reálértéke kezd el emelkedni, és ez t tapasztaljuk '97ben, '98ban, tapasztalni fogjuk '99ben; másodszor, tisztelt Országgyűlés, a nyugdíjak reálértéke kezd el emelkedni, egy kicsit már emelkedett, és szerintünk méltányos lenne, hogy a hatályos törvény szerint tovább emelkedjen; és harmads zor, s ez is indokolt, hogy emelkedjék a gyerekek után a családoknak juttatott támogatások reálértéke is. (18.50) Mi ezért azt tartanánk indokoltnak, hogy az inflációnál lényegesen gyorsabban emelkedjék a családi pótlék. Ezzel szemben mit csinál a Fidesz v ezette kormány, amely a családok kormányának hirdeti magát? Azt mondja, hogy nem a családi pótlék reálértékét emelem - sőt, ha jól értem, az még csökkenni is fog , hanem adókedvezmény formájában juttatjuk vissza vagy pótoljuk a korábbi évek veszteségeit, de ez az adókedvezmény csak a közepes és magas jövedelmű családokat érinti, és a legkedvezőtlenebb helyzetű, leginkább rászorult családoknál maradjon azon a szinten a családi pótlék, ahová a gazdasági válság hat éve alatt visszaesett. A költségvetés ismere tében most már tehát világos, miről szól az a megoldás, amit önök választottak. Akkor most visszatérek azokhoz a kifejezésekhez, mert hiszen, ha jól emlékszem, Tállai András használta a "diszkrimináció" kifejezést, amikor arról beszé lt, hogy az MSZPSZDSZkormány idején
