Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - Yoshio Yoshikawa, a Japán-Magyar Baráti Tagozat elnökének és kíséretének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter:
1479 A kormány azonban az ellenzéknek ezt a korlátozott szerepét is sokallja. E zért próbálkozik azzal, hogy a Házszabálynak a magyar nyelvet kiforgató sajátos értelmezésével elérje: az eredeti rendeltetésétől eltávolított, a kormány szolgálatába állított napirend előtti felszólalásokra, interpellációkra és kérdésekre is csupán háromh etenként kerülhessen sor. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a bizottsági üléseken fontos kérdések megvitatását a koalíciós többség ügyrendi javaslattal igyekszik megakadályozni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) A parlamenti vizsgálóbizottságok min den normálisan működő jogállamban az ellenzék eszközét jelentik. Nálunk ez is megfordult. A bizottságok döntő többsége koalíciókezdeményezésre jön létre, többek között olyan szenzációs leleplezéseknek szánt, ám több mint két hónapja semmiféle bizonyítékkal alá nem támasztott ügyek napirenden tartása érdekében, mint az úgynevezett megfigyelési botrány. A koalíciós pártok, hogy biztosra menjenek, el kívánnak térni attól a korábbi gyakorlattól is, hogy a vizsgálóbizottságoknak ellenzéki elnökük legyen, s akárc sak a médiakuratóriumokban, itt is számukra kedvező módon igyekeznek értelmezni a paritás elvét. Aggasztónak tartjuk, hogy a miniszterelnök úr nem hajlandó megjelenni a nemzetbiztonsági bizottság előtt, s hogy az Országgyűlés ülésén a jogbiztonságot megkér dőjelezve semmire sem kötelezőnek nevezte az érvényben lévő nyugdíjtörvényt. A Nemzeti Színház ügye olyan kérdés, amely a lehető legszélesebb egyetértést igényli. Ezért is szerepelt az előző kormány idején számos alkalommal az Országgyűlés kulturális bizot tságának napirendjén, ahol az akkori ellenzéki, mai kormánypárti képviselők közül senki sem kifogásolta az Erzsébet téri helyszínt. Most a tárca államtitkára a szocialista képviselők ismételt kérésére is csupán egy nappal a kormánydöntés előtt adott tájéko ztatást a kulturális bizottság számára, ám még akkor sem tette egyértelművé, hogy a kormány mindenképpen új helyszínt kíván választani. Jellemző a kormány demokráciafelfogására, hogy a döntés előtt sem a főváros vezetésével, sem az érintett szakmai szervez etekkel nem folytatott egyeztetést. Igaz, nem is volt miről, hiszen a döntés egyetlen oka, hogy újra le lehessen tenni a Nemzeti Színház alapkövét. (15.50) Tisztességesebb és olcsóbb lett volna ezt a kormányigényt nyíltan felvállalni, és nem mondvacsinált érvekkel új helyszínt keresni. Tisztelt Ház! A hasonló példák sora sajnálatosan hosszú, ám az elmondottak alátámasztják: éppen a kormány magatartása miatt a demokratikus jogállam követelményeinek maradéktalan érvényesítése érdekében lehet szükség a parlame nten kívüli, de alkotmányos, törvényes eszközökre is. Nem alkotmányosságon kívüli vészforgatókönyvről beszélünk (Taps az MSZP padsoraiban.) , amit a Fidesz elnöke említett körülbelül egy évvel ezelőtt. A törvényes jogaik védelmében nyúltak a nyugdíjasok az aláírásgyűjtéshez, s az érdekegyeztetés ellehetetlenítése miatt kényszerülhetnek a munkavállalók is a kormány nyomatékosabb, de törvényben biztosított módon történő figyelmeztetésére. Mindennek elkerülése nem a szocialistákon, hanem a kormányon múlik. Kösz önöm szépen a figyelmet. (Hosszan tartó taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony kíván válaszolni az elhangzottakra. (Vancsik Zoltán: Ismét a Házszabályról kellene beszélni!) DR. DÁ VID IBOLYA igazságügyminiszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A súgást is meghallottam a szocialista képviselők részéről, hogy a Házszabály... És akkor nem az érdemi részével kezdem, hanem amiben segítettek, az eljárási rész ével. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Van egy Házszabályunk, tisztelt frakcióvezető úr, amely Házszabály úgy készült el 1994ben, és úgy módosult 1996ban, hogy önök részletesen leírták: ki, mikor, milyen feltételekkel beszélhet napirend előtt. Ez az ismé telten a Szocialista Párt részéről benyújtott javaslat a minimális formai kellékeket
