Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP):
1451 A válaszadási jog törvénybe iktatását alátámasztja még az is, hogy a Magyar Újságírók Szövetsége által elfogadott újságírói etikai kódexben ez szerepel már, így minden olyan kritika, amely az elmúlt hetekben sajtószabadságellenességgel, alkotm ányellenességgel vádolta meg ezt a törvényjavaslatot, értelemszerűen elesik. Ezt azért is fontos kiemelni, mert a MÚOSZ új elnöke többször is azt nyilatkozta az elmúlt hetekben, hogy sajtószabadságellenesnek találná, ha a válaszadás joga is létrejönne a h elyreigazítási jog mellett. Képviselőtársaim! Ítéljék meg önök az aggály jogosságát a MÚOSZ újságírói etikai kódexének szövege alapján, amelyet pontosan idézek, és amelynek 5. §a így szól: "Akit cikk, műsor kifejezetten és hátrányosan érintett, annak hely reigazítás nélkül is biztosítani kell a válasz jogát mielőbb, a szükséges ésszerű terjedelemben. A válasz nem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogot." Nos, képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy ami az újságírói etikai kódexben nem sérti a sajtószabadsá got, az a polgári törvénykönyvbe emelve sem fogja azt sérteni, ám így a független magyar bíróság ítélete és a magasabb jogi garancia biztosítja majd a válaszadáshoz való jogot. Összegezve az eddig elmondottakat, hadd ismételjem meg a Független Kisgazdapárt nevében, hogy támogatjuk a törvényjavaslatot, és azt szeretnénk, ha a válaszadás joga minél előbb bekerülhetne a polgári törvénykönyvbe, a helyreigazítási jog mellé. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖ K (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Csak tájékoztatásként mondom, hogy Boda Ilona képviselő asszonyon kívül még tizenegy képviselőtársunk jelentkezett írásban előre hozzászólásra. Kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Hegyi Gyula képvis elő úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek azoktól, akik jelentkeztek, de nyilván ez a vita nemcsak ma, hanem még a továbbiakban is folytatódni fog. Egy dologra szeretnék reagálni tudatosan - és nem kifejezetten a közvetlen po litikai összefüggésekre. A képviselő asszony is említette, hogy ez a törvényjavaslat a művészekre, a művészekről szóló írásokra is vonatkozik. Tisztelt Képviselő Asszony, Tisztelt Pokol Professzor Úr! (Dr. Hack Péter: Még hogy professzor!? Képviselő úr!) M ásfél évtizedig dolgoztam filmkritikusként, hébehóba ma is írok művészetkritikákat. A művészetkritika számára ennek a törvényjavaslatnak az elfogadtatása a véggel lenne egyenlő. (Dr. Hack Péter: Így van!) Elképzelhetetlen lenne, tisztelt képviselő asszony és tisztelt képviselő úr (Dr. Hack Péter közbeszól.), ha mondjuk egy magyar filmről húsz újságban jelenik meg elmarasztaló kritika, akkor a rendező mind a húsz újságba ír egy ugyanolyan terjedelmű írást, amelyben azt mondja, hogy szerinte viszont ez volt minden idők legsikeresebb filmművészeti alkotása. Ennek az lenne a következménye - sajnos okosan , hogy a lapok főszerkesztői művészetkritikai írásoknak nem adnának többet helyt, legalábbis nem a magyar művekről szólóknak, mivel aligha valószínű, hogy egy hollywoodi film rendezője szükségesnek tartaná, hogy a magyar sajtóban ilyen véleménykiigazítást kérjen. (14.20) Természetesen ugyanez vonatkozik az irodalmi alkotásokra, a festészeti alkotásokra, mindenre, ami jelenleg a kulturális sajtó lényegét, gerinc ét alkotja. Amennyiben ilyen formában ez a törvényjavaslat megvalósulna, nem sok maradna a kulturális sajtóból Magyarországon - így sem sok van már belőle, sajnos. A dolog többi részével felkészült kollegáim nyilván foglalkozni fognak még, és magam is szer etnék a vita további részében - majd ha a tizenegy előre jelentkező hozzászólása lezajlott - hozzászólni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
