Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1446 A bizottság kisebbségben maradt képviselői azt a véleményüket fogalmazták meg, hogy az alkotmányügyi bizottsá gnak nem az a feladata a törvényjavaslattal kapcsolatban - szemben a többségi véleményt ismertető Salamon László szavaival , hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy vane véleménymonopólium a magyar sajtóban vagy sem, hanem az a feladata, hogy jogil ag értelmezze a benyújtott törvényjavaslatot. (13.50) Ennek alapján elmondtuk, hogy ez a törvényjavaslat a nemzetközi gyakorlatban ismeretlen megoldást tartalmaz; az a francia példa, amelyre Pokol Béla hivatkozik, nem azonos az ő indítványával. Elmondtuk, hogy a javaslat aggályokat vet fel az alkotmány 61. § (1) bekezdésében és 61. § (3) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítás szabadságának jogával kapcsolatban; aggályokat vet fel a tulajdonhoz való jog alkotmányos értelmezése tekintetében; aggályokat ve t fel az alkotmánynak a jogállamiság követelményét megfogalmazó tételével szemben, amikor a jogbiztonságot fenyegeti azáltal, hogy bizonytalan jogfogalmakat jelenít meg a törvényjavaslatban; aggályokat vet fel abban a tekintetben, hogy a polgári törvénykön yvben szabályozza a részben a sajtótörvényre, részben viszont a médiatörvényre vonatkozó rendelkezéseket. Még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a részletes kifejtésre az öt perc nem elegendő, ezért csak két tényezőre hívom fel a figyelmet. Az egyik tényező az, hogy a polgári törvénykönyv - ahogyan azt az előterjesztő is ismertette - a mai szabályaiban is ismeri a helyreigazítás intézményét. Az előterjesztő által benyújtott törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket szó szerint megismétli. Jogalkotástechnikail ag nem is ezt a felvezető szöveget kellett volna írni, hanem azt kellett volna írni, hogy "a Ptk. 79. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki". A benyújtott törvényjavaslat (1) bekezdésének első mondata szó szerint, változtatás nélkül megismétli a hatályos Ptk. rendelkezéseit. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a bizottsági ülésen még jogvégzett képviselők is olyan hozzászólásokat tettek, amelyekből az derült ki, hogy nem ismerik azt a tényt, miszerint a Ptk. 1959től fogva a helyreigazít ást, tehát a valótlan tény állításának helyreigazítását lehetővé teszi. Azt is el kell mondanom, hogy ha az előterjesztés azzal foglalkozna, hogyan lehet ezt a helyreigazítást hatékonyabbá tenni, akkor valószínűleg én magam nem mondanék kisebbségi vélemény t; én is azt gondolom, hogy meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Itt szeretném megemlíteni, hogy a kisebbségben maradottak egyetértettek a kormány jelen lévő képviselőjének azon álláspontjával, amely úgy fogalmaz - idézem Gadó Gábor helyettes államtitkár szav ait : "Szerencsésebb volna, ha ez a kérdés nem egy önálló képviselői javaslat keretében kerülne a tisztelt Ház elé, hanem a tavasszal meghirdetett és ősszel érdemben is megkezdődő, átfogó polgári törvénykönyv felülvizsgálata keretében lenne ez a kérdés is - számos egyéb probléma mellett - megvitatva, és ennek a vitának az eredményeként alakulna ki az a javaslat, amely meghatározná, hogy a személyiségvédelmi fejezet ezen rendelkezése változzone vagy sem." A minisztérium képviselője azt is elmondta, hogy ez egy bonyolult kérdés, átfogó felülvizsgálat keretében kellene visszatérni rá, hiszen meg kellene vizsgálni, hogyan viszonyul a mostani rendelkezés a médiatörvény kétharmados szabályaihoz. Megítélésünk szerint a jogalkotási törvénnyel ellentétes, hogy a po lgári törvénykönyvben jelennek meg olyan szabályok, amelyek a kétharmados médiatörvényben jelennének meg. A bizottság kisebbségben maradt képviselői teljesen értelmezhetetlen és jogbizonytalanságot teremtő fogalomnak tekintik a "társadalmilag hátrányos vél emény" kifejezést, amit a törvényjavaslat tartalmaz; és kiderült, hogy a bizottságban az előterjesztést támogatók sem tudnak egyetérteni abban a kérdésben, hogy mit jelent a "személyes érintettség". Voltak olyan támogatók, akik úgy ítélték meg, hogy ezzel politikai vélemények korrekciójára is sor kerülhet; az előterjesztő úgy fogalmazott, hogy ő úgy érti ezt a szöveget, hogy a személyében megnevezett vagy konkrétan körülírható személyre vonatkozik ez a véleményhelyreigazítási jog. (Az elnö k a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
