Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1416 millió forinttal magasabb, mint az 1997es esztendő első félévében. A számítások szerint az év végéig 33 milliárd 779 milli ó forint hiány várható. Fél év alatt a bevételek 46,37 százalékban, a kiadások 49,86 százalékban teljesültek. A bevételek mind a munkáltatóknál, mind a munkavállalóknál elmaradtak a tervezettől, különösen az egyéni vállalkozók munkáltatói járulékbevételei alakultak kedvezőtlenül, mindössze 42 százalékban teljesültek. Az egyéni járulékfizetés a tervezetthez képest az első félévben 49,22 százalék volt. Az év végére várhatóan 14,13 millió forintos lesz az elmaradás. Június végéig az Állami Pénztárfelügyelet ad atai szerint 829 ezer fő lépett át a magánnyugdíjpénztárakba. Az átlépők miatti bevételkiesés az első félévben 9 milliárd 73 millió forint. Ennek hiánypótló átutalása nem történt meg, decemberre várhatóan e célra az állami költségvetési törvényben előírt 2 0 milliárd 100 millió forint összeg jut. Év végére azonban a Gazdaságkutató Intézet szerint 1 millió 196 ezer fő átlépésével számolhatunk, így a bevételkiesés várhatóan 35 milliárd 100 millió forint körül alakul. Az alapnak a növekvő számú átlépő okozta ha vi hiánya a hátralévő időben folyamatos likviditási gondok forrásává válhat. Tehát elmondható, hogy a társadalombiztosítás idei költségvetése a magánnyugdíjpénztárak járulékelszívó hatását a ténylegesnek alig több mint felére becsülte. A kialakult helyzet természetesen nem veszélyeztetheti a nyugdíjkifizetéseket, az állami költségvetési garancia következtében viszont a tervezettnél lényegesen nagyobb terhet jelent az állami költségvetés egyensúlyára. Ennek fényében nem egészen érthető, hogy a törvényjavasla t miért nem élt azzal a lehetőséggel, hogy befagyassza a jelenlegi 7 százalékos szintjén a nyugdíjbiztosítási járulékot, hanem még meg is növeli 1 százalékkal. Ez ugyanis azt jelenti, hogy magánnyugdíjpénztári tagság esetén 7 százalékra nő az egyéni tagdí j, és továbbra is csak 1 százalék marad a tbnyugellátás céljaira befizetett összeg. (11.30) Ezért a törvényjavaslathoz a járulék befagyasztását javasló módosító indítványt szándékozunk beterjeszteni. Ugyanakkor egyet kell érteni a törvényjavaslat általáno s indoklásában megfogalmazott céllal, mely szerint a jogalkalmazást segítő módosítások mellett a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek értékmegőrzését és a biztosítási elv erősítését szolgáló módosítási javaslatokat is tartalmaz a tervezet. A tegnap tárgyalt, az adózás rendjéről rendelkező törvény is a járulékfizetési fegyelem növelését tartotta céljának, mikor is azt rendelné el, hogy a társadalombiztosítási járulékok nyilvántartását és behajtását átvegye az APEH. Véleményünk szerint azonban e nnél is jelentősebb hatással lesz a járulékfizetési fegyelemre az a jelen törvényjavaslatban megfogalmazott cél, miszerint a javasolt változások a foglalkoztatók terheit éves szinten 115 milliárd forinttal csökkentik. A csökkenés a tíz fő vagy afeletti mun kavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél jelentkezik, az egyéni vállalkozóknál és a tíz főnél kisebb szervezeteknél tehernövekedés nem történik. A javaslat az 1999. évben várható minimálbérnél, 22 600 forintnál némileg alacsonyabb szinttől, 21 50 0 forintos keresettől már garantálja, hogy a munkáltatói terhek csökkennek. Ez a megoldás a foglalkoztatók szinte teljes körére kedvezőbb hatású, mint az ez évi szabályozás. Tehernövekedés csak a minimálbér alatti foglalkoztatásnál jelentkezik. E célok érd ekében 1999től a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39 százalékról 33 százalékra csökken. Ezen belül az egészségbiztosítási járulék 15 százalékról 11 százalékra, a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalékról 22 szá zalékra, viszont az egészségügyi hozzájárulás összege 2100 forint/főről 3600 forintra emelkedik. Az ezzel kapcsolatos fenntartásainkat azonban majd az egészségbiztosítási járulékról rendelkező törvényjavaslat vitájában mondom el. A módosító javaslat részle tesebb áttekintése során örömmel fedeztük fel, hogy orvosolja azt a képtelen helyzetet, mely abból származott, hogy a külföldön foglalkoztatott biztosított még akkor sem fizethetett társadalombiztosítási járulékot, ha ezt önként vállalta volna, arra történ ő
