Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
1401 ellenzőket, hogy ne tessék izgulni, a szankciót nem fogják alkalmazni, vagy legalábbis csak ritkán, elvétve fogják alkalmazni, és általában méltányossági alapon nem fogják alkalmazni. (Dr. Frajna Imre a fejét ingatja.) Ezzel érvelt a képviselő úr néhány perccel ezelőtt, ez így hangzott el. Tisztelt Országgyűlés! Nincs annál veszélyesebb a jogbiztonságra, mint ha ott lebeg egy szankció a jogkövető személyek, polgárok feje fölö tt, megnyugtatja őket a jogalkotó, hogy ezt általában nem fogják alkalmazni, de fenntartja magának a jogot, hogy az általa kipécézett esetekben mégis alkalmazza. Az orvost, a biztosítót és a beteget egyaránt az abszolút jogbizonytalanság helyzetébe hozza e z a rendelkezés, más törvényekben tervezett más rendelkezésekhez hasonlóan. Én ezt a jogalkotási elvet tartom rendkívül veszedelmesnek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Frajna Imre képviselő úrnak, Fidesz. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Azt gondolom - visszafelé menvén a reagálásokban , hogy Bauer Tamás képviselő úr félreértette a mondanivalómat. Nem megnyugtatásként mondtam, hogy ezt a passzust nem fogják alkalmazni, sőt. E gyébként innentől kezdve egyetértek vele: olyan jogszabályt, amit nem tartanak be, igazából sokkal károsabb meghozni, mintha meg sem hoznák. Tehát erről itt szó nincsen. Azt gondoltam a gyakorlatból, hogy félek, hiába hozzuk meg ezt a szabályt, indokolt es etben sem fogják alkalmazni. Úgyhogy ebből a szempontból mást mondtam. Arról, hogy a táppénz joge vagy érdemességi alapon járe az embernek, azt gondolom, hogy nem így kell a kérdést föltenni. A táppénz egyébként eddig is egy szerzett jog volt, de a jog a rról szól, hogy a betegségének gyógyulása idejére, mint ahogy minden normál polgárjogi szerződésben is - ha valaki egy biztosítóval köt ilyet - benne van az a klauzula, hogy addig jár neki a biztosító ellátása, amíg egyébként ezt az állapota indokolja, és mint rendes polgár, megtesz mindent kárenyhítési kötelezettsége kapcsán. Ez egy általános jogpolitikai elv, ebből a szempontból tehát nem érdemességi szempontról van szó, hanem ennek a polgári jogelvnek az érvényesítéséről. Amit elmondtam a jelenlegi szabá lyról, hogy ezt egzaktabbul kell megfogalmazni, pont arra szolgált, hogy alkalmazni lehessen. Szerintem túl általános a jelenlegi szabály. Igaza van Béki Gabriellának, az új egészségügyi törvény kapcsán még felmerülnek olyan jogértelmezési problémák, amitő l a szabály nem eléggé egzakt. De azokban az esetekben, amelyek szerencsére eléggé csekély számúak, ott viszont alkalmazni kellene a jogszabályt. Tehát szó nincs arról, hogy itt valami olyan jogpolitika alakulna ki és ez ennek a része lenne, miszerint feny egető szankciókat helyezünk kilátásba és nem alkalmazzuk őket, vagy legalábbis nagyon szeretném, ha a gyakorlat nem erre menne. A jogpolitikai törekvés biztosan nem erről szól - a drogvitát pedig most nem folytatom le Bauer képviselőtársammal. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, MSZP. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az új és jelenleg érvényben lévő egészségügyi törvény megadja a betegnek azt a jogot, hogy egy adott egészségügyi szolgáltatást vagy egy beavatkozást visszautasíthasson. Ettől - ha összevetjük a jelenleg tervezett táppénzmegvonási javaslattal - eljuthatunk odáig, hogy egy visszautasított ellátás kapcsán az orvos nem pa rtnere, hanem bírája lesz a betegnek, és ebben az esetben megítélheti úgy, hogy ez a visszautasított beavatkozás, még akkor is, ha a beteg minden szempontot mérlegelt, már érdemtelenné teszi őt egy pénzügyi ellátásra, történetesen a táppénzre.
