Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - TIRTS TAMÁS (Fidesz):
141 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tirts Tamás úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. TIRTS TAMÁS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! K edves Rádióhallgatók! Azt gondolom, hogy az adatvédelmi biztosnak az 1997. évről szóló beszámolója legalább olyan érdekes és izgalmas, mint az előző két beszámoló volt. Többen mondták, hogy egyetemi segédanyagként is lehetne hasznosítani. Én is azt gondolo m, hogy mindenféleképpen érdemes elmélyülni ebben a kötetben. Előrebocsátom, hogy természetesen a FideszMagyar Polgári Párt frakciója ezt a beszámolót elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Mindazokat a kiegészítéseket is nagyon izgalmasnak tartom, amely eket Majtényi adatvédelmi biztos úr mind a bizottságban, mind pedig itt, a plenáris ülésen hozzáfűzött ehhez a nagyon érdekes anyaghoz. Hadd kezdjem azzal - igyekszem rövid lenni , hogy az 1990es első szabadon választott, rendszerváltás utáni Országgyűlé s végül is hogyan s miképpen találkozott az adatvédelem problémájával. Ahogy a bizottsági ülésen is mondtam, én mint országgyűlési képviselő, úgy tapasztalom, hogy az állampolgárok általában ismerik és tudatosan kezdenek viszonyulni a személyes adataikhoz. Ezt egy nagyon fontos fejlődésnek tartom Ebben talán az első állomás volt a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az Alkotmánybíróság azon állásfoglalása, amely a személyi számmal kapcsolatban történt. Végül is, ha emlékeznek rá , ez a vita vagy az ennek kapcsán kirobbant vita vezetett oda, hogy a '9094 közötti ciklusban megszületett az az adatvédelmi törvény, amely nyomán végül is most a kezünkben van az adatvédelmi biztos beszámolója. Az adatvédelmi törvény igazából az akkori, mondjuk így, európai jogfejlődésnek teljes mértékben... - legalábbis a szándékaink szerint úgy nézett ki, hogy modernnek tűnik. Ma már - itt is lehet látni, hogy milyen gyors a fejlődés - a személyes adatok védelme, illetve a közérdekű információk szabadsá gának tekintetében lehet, hogy ebben a parlamenti ciklusban érdemes lesz újra ezen adatvédelmi törvény módosításával foglalkozni. Dávid Ibolya miniszter asszony erre utalt is, hogy ezeket az ajánlásokat és módosítási javaslatokat szívesen várja az Igazságü gyi Minisztérium. Azt gondolom, a beszámolóban azok számára, akik talán nem világosan látnák, hogy végül ez a rendszer, az adatvédelem rendszere hogyan is alakult ki, csak jelezném, hogy a fenti alkotmánybírósági adatvédelmi törvény kapcsán alakult ki, azt án most már az elmúlt ciklusban is az úgynevezett három azonosítójelre épülő személyazonosítási rendszer, amelyben minden állampolgárnak van egy személyi száma - a személy- és lakcímnyilvántartásnál , van egy tajszáma, a társadalombiztosítási azonosítója és egy adóazonosítója. Végül is ezzel megítélésünk szerint megvalósult az a követelmény, hogy lehetőség szerint megfelelő védettséggel rendelkezzenek az állampolgárok a személyes adataikat illetően. Van egy érdekes fejezet a beszámolóban, amely egy hossza bb vitára sarkallna. Ha nem tíz perc lenne a megadott időkeret és talán nem ilyen késő, jobban bele is mélyednék. Az adatvédelmi biztos sorra veszi a vizsgálata során a személyes adatok kezelőit: Belügyminisztérium, rendőrség, Nemzetbiztonsági Szolgálat, h onvédség, bíróság, önkormányzat, APEH, KSH, társadalombiztosítás, és a végén leszögezi, hogy itt egyfajta új centralizmus felé tart az adatkezelés. Lehet, hogy a rendszerváltás során ezen szervezetek egy kicsit meginogtak, vagy ha tetszik, az akkori ellenz éki vagy az új helyzet hatására egyfajta átalakuláson mentek keresztül, de valamilyen formában az adatvédelmi biztos úgy érzi, hogy ezek a különböző helyen lévő adatrendszerek vagy adatbázisok és ezek összekapcsolása bizonyos formában veszélyt jelent az ál lampolgárok számára. Nos, örömmel jelenthetem, hogy a társadalombiztosítás többek között a FideszMagyar Polgári Párt kormányra kerülésével átalakul. Tehát ahogy jelzi a beszámolóban is, hogy ma még nem állami intézmény, kormányunk jóvoltából ez újra állam i intézmény. Ezzel együtt az a probléma, amit ön jelez, megmaradt. Azt egy nagyon fontos mondatnak tartom a beszámolóból, hogy az adatvédelmi biztos aláhúzza: nem kívánja akadályozni a közigazgatás működését.
