Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1354 esetleg 4,5 százaléknál nem nagyon lesz magasabb, tehát úgymond, egy feleértékű gazdasági növekedés mellett egy kétszeres mértékű adónövekményemelés menne végbe. Konkrét jövedelemprognózisokat ugyanakkor nem ismerünk, illetve rés zlegesen rendelkezésünkre áll a közszférára vonatkozóan, miszerint az átlagbérek emelkedése itt 13 százalékos növekedést érne el, míg a dologi kiadásoké mindössze - és ez a lényeg! - 56 százalékos volna. Ha a béreket emeljük, ugyanakkor a beruházások, a p ótlás, a felhalmozás tulajdonképpen az infláció töredékét teszik ki, ez a termelési folyamatban egy torz erőforrásallokációt fog okozni, aminek a helyrehozatala a későbbiekben a központi költségvetésnek jelentős kiadási tétele lesz. Itt tehát a humán erőf orrások jövedelmeinek vélhetően az inflációt követő emelése - legalábbis a közszférában - bekövetkezik, de lényeges, hogy emögött nincs teljesítménynövekedés. Tehát a 10 százalékos növekmény mögött a gazdasági teljesítményoldal teljes egészében hiányzik, a mi a későbbiekben felgyülemlő problémákat fog jelenteni. Köszönöm a figyelmüket. (18.40) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Ké pviselő Úr! KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem tudtam befejezni az előző kétpercesben a mondanivalómat, ezért most ismételtem kértem egy kétpercest. A Fidesz vezérszónoka nem mondott igazat akkor, amikor az előadását me gtartotta, hiszen az előző kormány mindenféle adókedvezményt úgy vezetett be, hogy azt az adóból biztosította az adózóknak. A második észrevételem Bauer képviselő úr megszólalásához kapcsolódik. A képviselő úr nagyon világosan rámutatott arra, hogy tulajdo nképpen a kormány most benyújtott személyi jövedelemadótörvénytervezete a gyermektelen kis jövedelműek terhét tovább fogja növelni. A délelőtt folyamán ehhez még azt szerettem volna hozzátenni, hogy sajnos ebbe a körbe nagyon sok fiatal pályakezdő, házass ágot szinte alig megkötött fiatal tartozik, akiktől a Fidesz és mi is azt reméljük, hogy rövid időn belül családot fognak alapítani, gyermeket fognak világra hozni. A Fidesz ezeknek a terheit most radikálisan növelni kívánja a családtámogatás fényében. Ugy anúgy nő a terhe azoknak is, akik fiatalkorú gyermek nélkül élnek ugyan, de nem gyermektelenek, és életük során kéthárom gyermeket vagy akár több gyermeket is felneveltek, és a Fidesz most ezeknek a terhét szintén radikálisan növelni kívánja. Úgy gondolom - most csak azért kértem kétpercesben szót, mert délelőtt nem tudtam megerősíteni Bauer képviselő úr állítását és még részletesebben kifejteni , hogy elfogadhatatlan a kormánynak ez a szándéka és e személyi jövedelemadótörvénytervezete. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a lehetőséget hozzászólásra Kertész István képviselő úrnak a Szocialista Párt frakciójából. Képviselő úr! KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : T isztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Lentner Csaba képviselőtársam "talán"jára szeretnék magyarázatot adni. Lehet, hogy nem egészen érthetően fogalmaztam, amikor a pulpitusról beszéltem. Teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány megemelte az adókat, az adózás átlagos mértékét, és utána ebből ad vissza valamennyit a családok támogatása jogcímén. 1996 óta fokozatosan csökken az adóterhelés átlagos mértéke - mint említettem, 22,6 százalékról ez évben 20,8 százalékra. Ez a csökkenés megtörik 1 999re. Ez a 730 milliárd forint egy 20,9 százalékos terhelést jelent. Ha hozzávesszük a 36 milliárd forint gyermekkedvezményt, akkor 21,9
