Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP):
131 követően, a szakmákat is bevonva, mindenképpen szükséges egyrészt a felülvizsgálata, másrészt pedig, ha szükségesnek mutatkozik, a módosítása, mégpedig annak jogi környezetével együtt. Ugyancsak helyeseljük és támogatjuk, el fogadjuk azokat a megjegyzéseket, amelyek a kisebbségi önkormányzatok jogi státuszának áttekinthetőbbé tételére, rendezésére vonatkoztak, azokat a törekvéseket, amelyeket a biztos úr említett, amelyek a finanszírozás ügyének a kérdései. Ez viszonylag egysz erűbbnek tűnik, bár anyagi vonzatai vannak, azonban a finanszírozás kérdése meg nem kerülhető kérdés. Legutóbb éppen a küszöbön álló kisebbségi önkormányzati választásokon kell ezzel szembenézni, hiszen a hazai kisebbségi önkormányzatok száma megduplázódik , vagy még talán ezt a duplázódott számot is kissé túllépi. Választókörzetemben, Budapest XI. kerületében az eddig működő német, lengyel, cigány és örmény kisebbségi önkormányzat mellett például bolgár és egyéb önkormányzatok készülnek létrejönni, aminek t ermészetesen költségvonzatai is vannak. A harmadik és utolsó fontos szempont pedig, ami szintén a jelentésben tükröződik, és a biztos úr által elmondottakban is kifejezésre jutott, éppen a kormányprogramban is rögzítettekkel összhangban a kulturális autonó mia irányába való elmozdulás, összefüggésben természetesen a kisebbségi önkormányzatokkal és a kisebbségi oktatásnak mint stratégiai célnak a kérdéseivel. Most sem követem azt a gyakorlatot, amit sikerrel kerültem el... - most már zavarban vagyok, hiszen e lég hosszú a nap, és még mindig csak a második biztos beszámolójánál tartunk - az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a jelentésénél. Itt, a kisebbséginél sem sorolom fel a problémagócokat, mint ahogy akkor sem tettem - csak mondom Hegyi Gyula képv iselőtársamnak. Tehát itt a cél nem megismertetni ugyanazt harmadszor, negyedszer tartalomjegyzék alapján, sokkal fontosabb - mint ahogy ezt már előttem is tették - a legfontosabb kérdésekre ráirányítani a figyelmet, azon kérdésekre, amelyekre a biztos úr jelentése és szóbeli kiegészítése, a plenáris és a bizottsági meghallgatásán előadottak utalnak minket; azzal a zárógondolattal, és kérem ezt ne vegye udvariassági gesztusnak - mint ahogy, gondolom, egyik képviselőtársam sem szánta udvarias formulának , a mellyel elismerésemről biztosítom a hivatalt és munkáját a jelentéssel együtt. Megerősítem, amit Tabajdi Csaba képviselőtársam mondott: a hazai kisebbség állapotának látlelete mindenképpen méltó arra, hogy a Magyar Országgyűlés kisebbségi biztosának jelent ése - adott esetben sűrítve vagy összefogottabban, tehát nemzetközi publikációra alkalmasan - világnyelveken megjelenhessen, és a számunkra oly fontos európai kisebbségi fórumokon a döntéshozók kezébe kerülhessen. Köszönöm, és a Magyar Demokrata Fórum rész éről a kisebbségi biztos úr jelentését elfogadásra ajánlom. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Hegedűs Lóránt képviselő úrnak, MIÉP. IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt H áz! Amikor Németh László 1940ben Kolozsvárott a visszatért magyarságot köszöntötte az itthoniak nevében, arra figyelmeztette őket, hogy kisebbségből kisebbségbe jönnek, hogy a magyar lét kisebbségi lét a megmaradt országon belül is, és hogy sokáig az is m arad. Nem tévedett, de azt talán nem láthatta előre, hogy kisebbségi létünknek milyen mélységei következhetnek 1940 után mindmáig. (19.50) Igen, mindmáig, mert mélypontra a legutóbbi években érkeztünk. Mostanság, amikor befejeződni látszik a magyarság kifo rgatása még megmaradt lelki, kulturális javaiból, ittott még állami integráltsági fokot is súroló nívójáról egy elképesztő bennszülötti nívóra, akkor és éppen akkor állami hivatal, az ombudsman hivatala őrködik azon, hogy az állampolgár a törvények garanc iái mellett az emberiesség íratlan szabályainak védelmét is élvezhesse - a kisebbségi állampolgár és a többségi magyar egyaránt. Élvezhesse - de mégis azt kell mondanunk a gyakorlat szerint , már ha nem tartozik a többségi kisebbséghez, azaz a nemzethez.
