Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
129 együttélésekor felmerülnek. Azt sem árt újra meg újra felidézni, hogy ezek a problémák az elmúlt tíz évben súlyosabbá váltak, mint a megelőző években, egyszerűen azért, mert miközben a nyolcvanas é vekben még a roma férfi lakosság körében lényegében teljes volt a foglalkoztatás, a gazdasági válságunk következtében 70 százalék körüli munkanélküliség alakult ki az ő körükben. Az az integrációs folyamat pedig, amely nagyon sajátos módon legalábbis elind ult a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, a gazdasági válságunk, gazdasági visszaesésünk következtében visszafordult, és a helyzet évről évre súlyosbodott. Ez az a helyzet, amelynek talaján a diszkriminációval a foglalkoztatásban, a bűnüldözésben, az o ktatásban és mindenekelőtt a lakásban, letelepedésben, helyben maradásban a magyarországi roma népességnek újra meg újra szembe kell néznie. Ebből a helyzetből fakad az, hogy az ilyen problémákkal, ilyen jogsértésekkel vagy vélt jogsértésekkel foglalkozó k isebbségi ombudsman bizonyos értelemben más, nehezebb helyzetben van, mint ombudsman kollégái. Tapasztaljuk, hogy az állampolgári jogok általános biztosának és helyettesének, illetve az adatvédelmi biztosnak a fellépése, tevékenysége nagyon széles körű tár sadalmi támogatottságot élvez. Általában népszerűek az ő fellépéseik, a kisebbségi ombudsman fellépései viszont megosztják a közvéleményt, hiszen szemben a másik két ombudsmannal - akik a hatóságok jogsértéseit vagy feltételezett jogsértéseit kell hogy viz sgálják és kell hogy állást foglaljanak , a kisebbségi ombudsmannak elsősorban helyi önkormányzatok olyan fellépéseivel kapcsolatban kell állást foglalni és kisebbségi jogokat védenie, ahol a hatóság mögött a többségi lakosság legalább részleges támogatás a is ott van. Itt bizony nagyon súlyos, valóságos konfliktusok vannak, ahol rendszerint valamennyi igazsága mindkét félnek van. Ilyen konfliktusokban kell az etnikai, szociális szempontból hátrányos helyzetben levő kisebbség, a roma kisebbségiek szempontja it, érdekeit védenie az ombudsmannak. Miért is neki kell védenie? Hiszen a roma lakosságnak és az összes kisebbségi csoportnak megvannak a maga szervezetei Magyarországon, ez is a rendszerváltásunknak egy nagyon fontos eredmé nye, hogy a kisebbségek, köztük a roma kisebbség a saját érdekképviseleteit kialakíthatta, és ki is alakították. Azért, mert nagyon fontos valamennyiünk és a magyar társadalom számára, hogy világos legyen, hogy amikor itt a kisebbség érdekeit jogsértésekke l és diszkriminációval szemben védeni kell, akkor ez nemcsak az ő ügyük, hanem az egész társadalom ügye, és az ombudsman nem az ő nevükben, hanem az egész társadalom nevében lép fel az őket ért jogsértésekkel szemben. Ez jelenti a sajátos funkciót a kisebb ségi ombudsman esetében. Ezért tartjuk nagyon fontosnak ennek az intézménynek a létezését, és ez a jelentés is meggyőz bennünket arról, hogy ez egy nagyon fontos intézmény. Nagyon fontos akkor is, amikor kiáll valóságos érdeksérelmekkel szemben, és nagyon fontos akkor is, amikor feltáró munkája során kideríti, hogy a vélt érdeksérelem nem valódi érdeksérelem és nem kisebbségi érdeksérelem. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy sajátos csapdahelyzetre rámutatni. Az a tény ugyanis, hogy van kisebbségi ombudsman, a közélet nagyon sok szereplőjében kelti azt a hamis benyomást, hogy akkor ezzel a kisebbségi érdekvédelem, a kisebbségeknek az őket ért sérelmekkel szemben való megvédése el is van intézve. Mit értek ezen? Ha körülnézünk NyugatEurópa fejlett demokráciáiba n, akkor azt láthatjuk, hogy a legtöbb nyugateurópai országban a kisebbségek mindenekelőtt a bevándorlók, és éppen a bevándorlók azok - a törökök Németországban, az arabok Franciaországban , akik a magyarországi romákhoz hasonló helyzetben vannak, ahol a z etnikai különállás a szociális hátrányokkal ötvöződik. (19.40) Amikor őket sérelem éri, akkor az állam, a parlament, a politikai pártok első számú vezetői szoktak fellépni és szolidaritást vállalni velük. Gondoljanak képviselőtársaim arra az esetre, hogy amikor francia huligánok arab bevándorlókat öltek meg, akkor maga Mitterrand elnök tartotta fontosnak, hogy a Szajnába azon a helyen koszorút dobjon, ahol ez a gyilkosság történt. Amikor török bevándorlók és menekültek szállásait gyújtották fel Németorszá gban szélsőjobboldaliak, akkor
