Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ECSŐDI LÁSZLÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
1260 A törvénnyel kapcsolatban egyetlen, de lényeges kérdésben volt alapvető eltérő vélemény a szocialista frakció részéről egyhangúlag, és ezért nem tartottuk általános vitára alkalmasnak az előterjesztést. Ez pedig a gépjármű súlyadójának az 1999. évre indokolatlanul nagy mértékű, 50 százalékos emelése 600 és 1200 forintra az ed digi 400 és 600 forintról, amely minden megkezdett száz kilóra vonatkozik. (11.40) Az eddig megismert adó- és illetéktörvények - melyek itt a parlament előtt voltak - és az 1999. évi várható és prognosztizálható adónövekedések hatásai egy átlagautó val rendelkező állampolgárt az alábbiak szerint érinthetik, ha lehet ezt egyáltalán prognosztizálni. Ha egy átlagautó 10 ezer kilométert megy egy évben - ami elég kevés - és csak 1000 kiló súlyú, akkor ez a növekedés el kell hogy érje és el is fogja érni a z ez évihez képest körülbelül 2530 ezer forinttal való többletkiadást. Ez egy jelentős növekedés, amelyből csak maga a súlyadó várhatóan 5000 és 7000 forintos nagyságrendet fog kitenni - és egyebeket még nem is vettem - az üzemanyagadó figyelembevételével is. A begyűrűző egyéb kiadások, amelyek szintén az autót sújthatják, elérik a 4000 forintot. Az teljesen egyértelmű, hiszen az önkormányzatok többségének ismert a jelenlegi anyagi helyzete és várható a változás a következő évben is, nem kétséges, hogy nem az adó alsó mértékében lesz érdekeltségük, hanem elsősorban arra kényszerülnek, hogy minél magasabb szinten közelítsék meg a felső határt. Ez egyben feszültséget is jelenthet az önkormányzatok részéről. Nem kétséges, hogy ezek a többletkiadások a családok at sújtják, hiszen a gyerekeket is szállítani kell, munkába is járni kell, és a gépjárművet döntően erre használják fel, csakúgy, mint a kisvállalkozásokat. Az általános vitában fejtjük ki az ezzel kapcsolatos részletes véleményünket. Köszönöm a figyelmüke t. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az önkormányzati bizottságnak a két adótörvényhez kapcsolódó véleményét külön előadók ismertetik. Megadom a szót Ecsődi Lászlónak a helyi adókról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. ECSŐDI LÁ SZLÓ , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság 1998. október 21én megtárgyalta a kormány T/273. számon benyújtott törvényjavaslatát, és azt 5 igen, 9 nem és 8 tartózkodó szavazattal nem tartotta általános vitára alkalmasnak. A bizottság sokrétű, élénk vitát folytatott a törvényjavaslatról, amely kiterjedt az új rendelkezések várható hatásainak elemzésére az önkormányzatokat, az állampolgárokat és a központi kö ltségvetést illetően is. A vitában a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elsősorban a javaslat hiányosságaira világítottak rá, miközben azt senki nem vitatta, hogy a helyi adórendszert áttekinthetőbbé és egyszerűbbé kell tenni. A bizottsági vitában elhangzottak szerint a törvényjavaslat alapvető hiányosságai a következőkben foglalhatók össze. A javaslat nem szolgálja a két alapvető célt, tehát sem az adórendszer áttekinthetőbbé tétele, sem pedig az egyszerűsítés követelményének nem felel meg. Igaz ez annak ellenére, hogy a jelenlegi kommunális és ingatlanadó helyett egyetlen számított értéken alapuló vagyoni típusú adót kíván bevezetni. Ez a számított érték azonban a helyi apparátusok többsége számára alig kezelhető, meglehetősen bonyolult feladatot j elent, melynek személyi feltételei egyáltalán nem biztosítottak. Ezen túlmenően az új adórendszer bevezetése az önkormányzatok számára jelentős többletkiadást jelentene, melyekhez a források pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre. A tervezett értékalapú a dóztatás azokat a lakásokat és bentlakókat is sújtaná, akik nemrég vették meg, szinte állami ösztönzésre, az önkormányzati lakásukat, és annak fenntartására nem képesek, amit érzékletesen mutat a köztartásoknak már jelenleg is magas szintje. Többen felvete tték, hogy a lakásadónál olyan értékek megadóztatásáról van szó, amelyek semmi jövedelmet nem termelnek. A javaslat szűkíti az önkormányzatok mozgásterét azzal, hogy 2000től
