Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÁRKONYI ANDRÁS, a gazdasági bizottság előadója:
1257 Az indoklásban az áll, hogy az egyes adóalanyoknál jelentkező átlagos adótehernövekmény a gépjármű üzemeltetési költségeihez képest elenyésző. Ezt a z előzőekben szólt képviselőtársam is említette. Ezekből az elenyésző összegekből mégis 4,8 milliárd forint többletbevételt tervez az előterjesztő. A cégautók után fizetendő többletterhek, a láthatáron feltűnő, még tisztázatlan autópályadíjak további terhe ket rónak a gépkocsihasználókra. Az EUcsatlakozásra való hivatkozással járó jogharmonizációs kötelezettség így, ebben a formában, ahogy az előbb is elhangzott, hamis. Felesleges, hiszen az elvárás a nehézgépjárműkategóriára vonatkozik, önök viszont egy f üst alatt általánosan gépjárműadóemelést hajtanak végre, amelynek a drasztikus mértékével nem érthetünk egyet. A kiadások fedezetét meg kell teremteni. Sajnos, a kiadási elképzeléseket a költségvetés benyújtásának hiányában még nem ismerjük. A jelenlegi g azdasági helyzetben semmi nem indokolja az általános adóemelést, ami más adónemeknél is fellelhető. Az előzőekben a személyi jövedelemadó kapcsán elhangzott a gyermektelenre, az alkalmazottra, a családosokra hangsúlyozva, hogy a családosoknál van kedvezmén y. Én csak megjegyezném, hogy az is családos, akinek a gyerekei kinőttek már ebből a kategóriából, tehát nem tanul, hanem kereső, mi több, ha alkalmazottként kereső; akkor általában nő az adóterhe, és ebből a növekvő adóterhe mellett megjelent nettó kerese téből további kiadásokra lesz késztetve a gépjárműköltségeket illetően. Többször hallottuk már a miniszterelnök úrtól, hogy a polgárokkal kötött szerződésre való hivatkozással fogalmazzák meg cselekvéseiket. Van ilyen szerződés? Vagy ez egy virtuális szerz ődés, netán egy zsebszerződés? A fideszes képviselőtársaim magyarázata szerint a választópolgárok a választás napján írták alá ezt a szerződést. Ha ez így van, akkor a választási programban elhangzottakra mondtak igent. A választási programban nem szerepel t ilyen adóemelés, tehát egy általános adóemelés, amit a mostani adóprogram, adócsomag megfogalmaz. Tehát a kormánypártnak immáron az önkormányzati választások után esze ágában sincs a polgárokkal együtt kormányozni. A választási ígéretekre kapott igent fe lmondták. Ez a módosító javaslat ezen ígéretek jegyében született, tehát nem felel meg a polgárokkal kötött szerződésnek, ezért általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Ellenzékiként kötelességünk figyelmeztetni a kormányzati hatalom gyakorlóit, hogy az ú jonnan beterjesztett adójogszabálymódosításokkal többrendbeli ígéretszegést követnek el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A gazdasági bizottság a két adótörvényről kialakított álláspontjá t különkülön kívánja ismertetni. Elsőként megadom a szót Várkonyi Andrásnak, a helyi adókról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. VÁRKONYI ANDRÁS , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság ülésén megvitatta a T/273. számú törvényjavaslatot, amely a helyi adókról szóló '90. évi C. törvénynek a módosítása. A gazdasági bizottságban, ellentétben a költségvetési bizottsággal, különösebb vitát nem váltott ki ez a törvényjavaslat, és a támogatottsága is kétharmados v olt, tehát a gazdasági bizottság úgy ítélte meg, hogy a törvényjavaslat alkalmas az általános vitára, a jelen levő képviselőtagok kétharmada, azaz 12 fő erre szavazott. Az ellenzéki képviselők jelezték, hogy kisebbségi véleménnyel szeretnének majd élni az általános vita során. Itt azért egy picit kitérnék arra, hogy miről is van szó tulajdonképpen. Lényegében ebben a törvényjavaslatban arról van szó, hogy az 1990. évi C. törvény az önkormányzatok kompetenciájába helyezte a helyi adók kivetésének mind a módj át, mind a mértékét. Az ingatlanadók kapcsán ez kétféle módon történhetett, illetve történik most is. Egyrészt az ingatlan alapterülete szerint vetik ki az adót, ez az úgynevezett naturália, a másik módszer az úgynevezett korrigált forgalmi érték szerinti adókivetés lett volna. Ez nem vált be, összesen két, azaz
