Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DANKA LAJOS, az FKGP
1245 van. Az adójóváírás mértékének csökkentése közelít az arányos közteherviselés felé, hiszen a jövedelmek adózását megszerzésük módjától függetlenül kell tekinteni. A törvény 35. §ának (3) bekezdésében történő módosítás lehetővé teszi, hogy azoknál a rokkantnyugdíjasoknál, akik 2020. ja nuár 1je előtt töltik be a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, már a '98. évi adómegállapításnál érvényesíthető legyen a 30 ezer forintos növelés a meghatározott összeghez képest. Ezt mi a legteljesebb mértékig támogatni tudjuk. A Független Kisgazdapárt fok ozott hangsúlyt fektet a családok támogatására, így mi az összevont adót csökkentő családi kedvezmény két variációja közül a nagyobb lehetőséget biztosítót támogatjuk; tehát egy és két eltartott esetében havi 1700 forintot, 3 vagy több eltartott esetében 2 300 forintot, súlyosan fogyatékos eltartott esetében havi 2600 forintot eltartottanként. Egyetértünk vele, hogy a kedvezményt a családi pótlék igénybevételére jogosult használhassa ki, amennyiben erre nincs mód, akkor a vele egy háztartásban élő házastársa élhessen az adóalapcsökkentéssel. A befektetési adóhitelek kedvezményeinek csökkentése a befektetések volumenére véleményünk szerint nem lesz jó hatással, hanem az intézkedést tudomásul vesszük, és egyetértünk az állampapíraránymegállapítással, mivel ez az egyéb befektetések felé tolja el a befektetéseket. A 46. § (5) bekezdésében a küszöbhatár növelése 700 ezer forintról 1 millió forintra szerintünk szükséges volt. Ez az a határ, amely alatt a kifizető a jövedelemadótábla szerinti adójának az e jövedel emmel kapcsolatos nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztár tagdíjengedményével csökkentett összegét vonja le adóelőlegként. Többször találkozunk a tervezetben a "tárgyév" kifejezés "adóévre" való cserélésével. Mivel mind a kettő ugyanazt fejezi ki, ezért ezt mi feleslegesnek tartjuk. Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adóelőlegfizetésének egyértelműbbé válásával és a rugalmasabb veszteségelhatárolással egyetértünk. Az egyéni vállalkozók beruházáshoz szükséges kiadásainak figyelembevétele már a beruházás időszakának, osztalékalapjának csökkentése révén üdvözlendő elképzelés. Már az áfatörvény általános vitája kapcsán felhívtam a figyelmet a vámtarifaszámra való áttérés nehézségére, ami pluszköltséget és a teljes törvénytár felülvizsgálatát jele nti. Ebben a módosító javaslatban több helyen is találkozunk ezzel a problémával, például az 53. §nál. Felhívom az illetékes tárca figyelmét, hogy egyegy ilyen rendszer kialakítását roppant hosszú távra kell megalapozni, tehát nem úgy, ahogy az eddigi re ndszerek működtek - egykét évig működik, utána bevezetek egy másikat. A személyi jövedelemadó törvény 70. §ának módosítására vonatkozó javaslat alapján fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a személygépkocsi már rég nem luxuscikk, és a vállalatok azért bocsátják dolgozóik rendelkezésére, hogy megfelelő minőségű, megbízható és státuszuknak megfelelő gépkocsi használatával a rájuk bízott feladatokat megbízhatóan és megfelelő minőségben tudják végrehajtani. Sajnos ma már rollerrel és lerobbant Trabanttal ne m lehet üzletet kötni, illetve fontosabb feladatokat ellátni. Nem értem, hogy miért kell erre büntetőadót kivetni. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem tőkejövedelemként való adóztatása egyértelmű helyzetet teremt, ami alól mentességet kap, nagyon helyesen, a fizetővendéglátás, illetőleg a falusi turizmus. A következő paragrafusnál ismét találkozunk a vámtarifaszámmal, amely így a módosítások lényegét adja. A mellékletekben több helyen találhatunk egyszerűsítést és könnyítéseket, mint például az 5. számú mellékletben, ahol bizonyos határidők maradtak ki. Mi mindig örülünk, ha egy törvény átláthatóbbá válik és csökkenti a bürokráciát, ám roppantul zavar, ha ez az értelem rovására megy, mint az 5. számú melléklet 2. pontjának 3. alpontjánál, ahol ha va laki nem ismeri az eredeti törvényt, meg kell magyarázni, hogy az értékcsökkenés módosult alapja a felújítással, átalakítással megnövelt érték.
