Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
1222 döntés szülessék. A koncepció lényege az volt, hogy nem eladni kell a vagyont, hanem befektetni, és a hozamot a társadalombiztosítási ellátások finanszírozására kell felhasználni. A kormány tényleges szándékait azonban sokkal inkább jelzik azok az információk, miszerint a te ljes tbvagyon értékesítése van napirenden, elsősorban a hiányok fedezetére. Miután hivatalos megnyilvánulások ez ügyben még nem történtek, így elképzelni sem tudjuk, hogy a két biztosítási ág céljait szolgáló 53 milliárd forint vagyon legnagyobb részét ki tevő részvénycsomag értékesítése mennyiben fog társadalombiztosítási és mennyiben más érdekeket szolgálni. Államtitkár asszony azóta elhíresült mondása - hogy jövőre a nyugdíjasok több kenyeret vehetnek - megpróbálta a miniszterelnök úr nyilatkozataihoz il leszkedve sikerként eladni azt, hogy a törvényben rögzített garanciák ellenére a nyugdíjasok nem kapják meg az őket megillető mértékű emelést. Számtalan variációban kísérelték meg elfogadtatni ezt a lehetetlen álláspontot. Tisztelt Képviselőtársaim! A fő k érdésekről kevés szó esik. A kormány szándékosan összesűrítette a törvénykezésre rendelkezésre álló időt, így ez év végéig a központi költségvetés mellett meg kellene szülessen a nyugdíj- és az egészségbiztosítás jövő évi költségvetése is. Ezek a törvényja vaslatok ismeretlenek előttünk. Aggodalmunkat tovább növeli, hogy az egészségügy jövő évi működéséhez nélkülözhetetlen érdekegyeztetések még meg sem kezdődtek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem tudja megkezdeni a gyógyszerártárgyalásokat, az önko rmányzatok még mindig nem tudják, hogy az egészségügyi és szociális területen mire számíthatnak. Amiről a tbvel kapcsolatosan tudunk, az nincs összhangban az e kérdésben 1991ben hozott országgyűlési határozattal, hatályos törvényeket sért, a kormányprogr ammal ellentétes, átgondolatlanul ütközik az európai integrációs törekvésekkel. Meglévő jogintézményeink lerombolásában és hiteltelenné tételében a kormány már bizonyította képességeit. Nem azt kérjük számon, hogy az elmúlt száz nap alatt miért nem oldotta meg az összes problémát, hanem azt, hogy miért nem biztosítja a kormány a szakmai munkát és az érdekképviseletekkel történő párbeszéd folyamatosságát. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás 10 millió magyar állampolgár ügye, és senki sincs felh atalmazva arra, hogy bármi módon veszélyeztesse folyamatos működését. Őszintén reméljük, hogy a megkezdett reformok folytatása nem várat magára túl sokáig, és reméljük, hogy a kormány komolyan veszi mind az állampolgárok, mind pedig az Országgyűlés tekinte tében saját alkotmányos kötelezettségeit. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Megadom a szót Bogár László politika i államtitkár úrnak. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván ön is emlékszik Orwell Állatfarmjá nak arra a mozzanatára, amikor a disznók terrorjától akkor már megfélemlített állatok görcsösen skandálják, hogy "négy láb jó, két láb rossz". Őszintén szólva, az utóbbi hónapok során így vagyok azzal, amikor az "állam" és az "államosítás" a történelmi "ro ssz" szinonimájává válik, teljesen függetlenül attól, hogy milyen konkrét esetről van szó, illetve hogy mindaz, ami nem állami, automatikusan a történelmi "jó" apoteózisát jelenti. Ezt csak azért mondtam el, mert amikor ön is államosításról beszél, akkor t ulajdonképpen az a furcsa helyzet alakul ki, hogy ezzel kétségbe vonatik egy legitim kormánynak az a lehetősége - ami ebben az esetben, azt gondolom, kötelesség is , hogy beavatkozzon és saját felügyelete alá vonjon olyan valóban - s ebben teljesen egyeté rtünk - rendkívüli jelentőségű államháztartási alrendszert, amelynek delegálásának konkrét módját az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette, és amelynek működése - az Országgyűlés határozata szerint is - bizonyíthatóan gondatlan és több
