Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ANTALÓCZY ATTILA (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VANCSIK ZOLTÁN (MSZP):
1194 Az indoklás így szól: "A javaslat címe olyan minősítéseket tartalmaz, amelyek a még meg nem kezdett vizsgálatnak a javaslat előterjesztője által óhajtott eredményét sugallják, és nem a tényeken, hanem az írott saj tóban megjelent állításokon és következtetésen alapulnak. Ilyen minősítések nem szerepelhetnek egy vizsgálóbizottság elnevezésében." Találós kérdésként tehetném fel a kérdést Kosztolányi képviselőtársamnak: ugyan ki írhatta ezt és ugyan miről? Elárulom, ne gondolkodjék: dr. Rubovszky György úr írta, szintén egy vizsgálóbizottság címéhez. Erre utaltam, hogy ezt is meg lehetne kérdőjelezni. Az indoklás tökéletes, amit a képviselőtársam teljesen házszabályszerűtlenül ad - de tökéletes. Ennél a bizottsági javas latnál az előterjesztő olyan, általa tényeknek vélt dolgokból indul ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselők minden aggálya... - és ha megengedik a MIÉPes képviselőtársaim, mondanám, hogy az ellenzék közé számítom őket, a bizottság létszámára vonatkozóan a Bauerjavaslatra ki fogok térni, ott is el fogom ezt mondani , az ellenzéki képviselők joggal gyanakodhatnak akkor, amikor ilyen jellegű címmel látnak el egy parlamenti vizsgálatot. Itt egész egyszerűen azt kellene vizsgálni, mint ahogy a módosító javaslatban szerepel is, hogy megfelele a tényeknek mindaz, amit Magyarország miniszterelnöke mondott. Gyanakszunk persze, mert a belügyminiszter után, akiről kiderült, hogy kétszer se mond igazat, lassan úgy tűnik, hogy a miniszterelnök úr is csak a levegőbe beszélt, és ez mindegyikünk számára, a mi számunkra, ellenzéki képviselők számára is rettenetes következményekkel járna, mint ahogy a kormánypárti képviselők számára is. Ezt el kell kerülni, és ezért van igaza Antalóczy képviselőtárs amnak abban, hogy elemi érdekünk ennek a bizottságnak a működése, az ügy teljes kivizsgálása. Teljesen természetes, és itt kapcsolódnék... - csak nehogy gondja legyen valakinek, hogy a Házszabálynak megfelelően beszéleke, tehát kapcsolódoke az egyes módo sító javaslatokhoz , itt szeretném elmondani, Nikolits úr és társai 2. pontban szereplő javaslata világosan leírja: először azt kellene megvizsgálni, megálljáke a helyüket azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor úr tett. Ezt nagyon egyszerűen meg leh et állapítani; ha Orbán Viktor úrnak lenne valamilyen bizonyítéka, akkor azt az asztalra tehetné. Ezt egyébként azért mondom így, hogy ha lenne, mert ha lenne, akkor már régen a nemzetbiztonsági bizottság asztalára tette volna, ugyanis az a kijelentés hang zott el, hogy ez szélesebb, mint a nemzetbiztonsági bizottság jogköre. Nem igazán tudom elképzelni, mi minden lehet még azon túl, ami a nemzetbiztonsági bizottság jogköre a nemzetbiztonsági törvény kapcsán, hiszen az élet szinte minden területéről ami a ti tkosszolgálatokkal, az adatgyűjtéssel, a megfigyeléssel, a követéssel, a lehallgatással kapcsolatos - s ahogy hallottuk az általános vitában az előterjesztőtől és Deutsch Tamástól a televízióban, tudom, hogy ezek elszólások, csak úgy mondom, hogy még ha az ok is lennének , mindmind a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörébe tartozik. Tehát ha valaki komolyan veszi azt, amit Mikes Éva előterjesztőként a parlament színe elé tett, akkor azt kell mondjam: tévedésben van. Önök ezzel megakadályozzák, hogy ennek a dolognak az igazságtartalma valaha is kiderüljön. Szeretném a Bauer Tamás által beadott módosító javaslatokat részletesen érinteni, például a 4est, amelyik arról szól, hogy a vizsgálóbizottság hány főből álljon. Azt hiszem, kedves ellenzéki képviselőtársa im, hogy elkövettünk egy óriási hibát, amikor jóhiszeműen belementünk abba, hogy térjünk el a Házszabálytól, nevezetesen azon alkotmánybírósági döntés kapcsán, hogy bizottságokat, vizsgálóbizottságokat, eseti bizottságokat a jövőben is létre lehessen hozni . Ez óriási hiba volt, mert jóhiszeműek voltunk, s azt hittük, valóban arról van szó, hogy az Alkotmánybíróság a független képviselő szerepét illetően foglalkozott ezekkel, és helyezte hatályon kívül ezeket a pontokat. Bíztunk abban, hogy lesz olyan javasl at, amelyik majd helyre teszi ezt, villámgyorsan visszaemeli, és konszenzussal a bizottságok létrehozásával kapcsolatos összes passzus megvalósulhat a Házszabályban. Önök behúztak bennünket a csőbe, ezt kétségtelenül elismerem. Belementünk ebbe, és most ké nyükrekedvükre magyarázzák a dolgokat, amint szemléletes példám is bizonyítja; Kosztolányi képviselő úr így értelmezi, Rubovszky György képviselő úr egészen másképp értelmezi,
