Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1139 el, akkor az adóhivatal úgy állapítja meg az adót, mintha nem így járt volna el, hanem a magasabb adókulcs szerinti tevékenységet folytatná. Hogy világos legyen, mire gondolok - bár hoztam m ár erre példát a plenáris ülésen, és hoztam már példát a bizottsági üléseken is, a költségvetési, meg az alkotmányügyi bizottságban, ahova volt módom elmenni módosító javaslataimat indokolni , hadd hozzak egy nagyon világos példát. Ha jól tudjuk - és tudj uk, mert az áfatörvényjavaslat már közkézen forog , a jelenlegi kormány programjához híven be akar terjeszteni egy olyan indítványt, amely nyilván január 1jétől lépne életbe, hogy a lakásépítés áfáját visszatérítenék. Tételezzük fel, hogy ezt az Országg yűlés meg fogja szavazni. Ez azt jelenti, hogy a január 1je utáni építési ráfordítások áfáját visszatérítik, a január 1je előtti építési kiadások áfáját nem térítik vissza. Tehát ha valaki decemberről januárra halasztja az építkezést, hogy ezt vagy azt a munkát elvégezzék, de ha az építkezést nem is, legalábbis az elszámolást elhalasztja, akkor máris megkerüli a decemberben még hatályos adószabályt. Ha szigorúan vesszük az önök által javasolt rendelkezést, akkor ki kell szállni minden adóellenőrnek a janu árban áfavisszatérítésre benyújtott számlák ellenőrzésére az ország sok tízezer építkezésére, és meg kell vizsgálnia, hogy vajon az a január 10én kelt számla (Varga Mihály: Ez melyik törvény? Ez nem az áfatörvény!) januári vagy decemberi munkát érint. Én nem az áfatörvényről beszélek, államtitkár úr, én az adózás rendjéről szóló törvényről beszélek, mert hiszen az adózás rendjéről szóló törvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek valamennyi adószabályra vonatkoznak. Tehát vegyük észre, tisztelt képvi selőtársaim, hogy ha azt a rendelkezést elfogadják, amely jelenleg a törvényjavaslatban szerepel, akkor bizony nem rendeltetésszerűen jár el az, aki januárban nyújtja be a decemberben kiszállított téglák utáni számlát. Az adóhivatalnak ki kell szállnia, és ha be tudja bizonyítani, hogy azt a téglát már decemberben beépítették a falba, akkor bizony arra a számlára nem kell az adóvisszatérítést kifizetnie. Hány adóellenőre lesz az adóhivatalnak, hogy az ország valamennyi építkezésén ellenőrizze, a januárban, februárban, márciusban kiállított számlák nem véletlenül novemberi vagy decemberi építkezésről szólnake?! És, tisztelt Országgyűlés, temérdek ilyen példát lehetne felhozni a gazdasági életből! Vegyük észre tehát, hogy a javasolt rendelkezés a valóságban általában alkalmazhatatlan! Tehát a mindenkori adóhivatal kényekedvén fog múlni, hogy ezt a rendelkezést mely kis számú esetben fogja alkalmazni, és mely esetekben - és ez lesz az esetek nagy többsége - nem fogja alkalmazni. Márpedig egy olyan jogszabály, amelyet nem lehet az esetek nagy részében alkalmazni, csak egy kis részében, és a mindenkori hivatal mindenkori önkényes döntésén múlik, hogy mely esetekben alkalmazzák, súlyos jogbizonytalanságot kelt az egész gazdasági életben, az egész üzleti életben, vállalkozók százezreit hozza bizonytalan helyzetbe. Lássuk be, tisztelt képviselőtársaim, hogy legjobb lenne erről a rendelkezésről, erről az igazi gumiszabályról sürgősen megfeledkezni! Erre irányul az a módosító indítványunk, amelyet egymástól függetlenü l Kertész István képviselőtársammal együtt benyújtottunk. Én azt tartanám leghelyesebbnek, ha az előterjesztő elfogadná azt a módosító javaslatot, hogy feledkezzünk meg erről, és vegyük ki a törvényjavaslatból ezt a paragrafust. Már csak azért is, tisztelt Országgyűlés, mert semmi másról nem szól ez a rendelkezés, mintsem hogy felmentse a mindenkori kormányt és Országgyűlést az alól a kötelessége alól, hogy egyértelmű és világos adójogszabályokat teremtsen. Az adójogszabálynak világosan és egyértelműen kell tudatnia egyfelől az adóhivatallal, másfelől az adózóval, hogy mi adóköteles és mi nem, mert másképp bizony jogbizonytalanság keletkezik, és tág tere nyílik egyfelől az adószabályok alóli kibúvásnak, másfelől pedig az adószabályok önkényes érvényesítéséne k. És ez az, ami még a rossz adóhivatali vezető kinevezésénél is inkább aláássa az adóhivatal tekintélyét, és ezért is helyes, ha kivesszük ezt a szabályt a törvényjavaslatból. A baj csak az számomra, hogy a kormány hasonló nyugati példákra hivatkozott az előterjesztésében, és a Pénzügyminisztérium még volt olyan szíves, hogy el is juttatta nekem azt a német és osztrák jogszabályszöveget, amelyre hivatkozva, és amelyet - ha úgy tetszik - magyar viszonyokra alkalmazva találta ki a kormány ezt az általam már idézett jogszabályszöveget. Én
