Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Jacek Janiszewski Lengyelország mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági minisztere és kísérete köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter:
1128 nem is alakított ki. Az pedig már egye nesen hab a tortán, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága úgy foglal állást, hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumában történő részvétel szempontjából ellenzéki pártnak minősül egy olyan párt, amelynek az elnöke a kormányzati munkában politikai államtitkárként vesz részt. Ebben a kafkai világban feltehetően nem sokáig várat magára egy olyan állásfoglalás sem, mondjuk, a kulturális bizottság részéről, amelynek eredményeként majd megtudhatjuk - hogy stílszerű példát hozzak , hogy Beethoven az V., avagy Sorsszimfóniáját nem cmoll, hanem Ddúr hangnemben komponálta. (Zaj a kormánypárti padsorokban.) Mindezekkel a korántsem teljességre törekvő példákkal azt szerettem volna illusztrálni, hogy ennek az egészpályás letámadásnak ittott vannak azért szé pséghibái. Az embernek az utóbbi időben az az érzése, hogy önök a pályán nem hosszában, hanem keresztben indultak el, így aztán már régen túl vannak az oldalvonalon, sőt fent vannak a lelátón, és már nem az ellenféllel, hanem a lelátó közönségével: a nyugd íjasokkal, a bérből és fizetésből élőkkel játszanak (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Jaj! - Moraj a kormánypárti padsorokban.) , ami a hírek szerint őket nem annyira szórakoztatja, mint az önök csapatát. Nem szeretnék azonban igazságtalan lenni. V égül is vannak dolgok, amelyek bármily képtelenek, az idő múlásával megoldódnak. Az elmúlt héten egy egész ország drukkolt annak, hogy Deutsch Tamás kijelölt miniszter úr eredményesen megvédje szakdolgozatát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Egy ors zág lélegzett fel, amikor a közszolgálati médiák világgá röpítették a hírt: sikerült. (Derültség.) Szeretnék ezért gratulálni, és az elmondottak jegyében további jó erőt és egészséget kívánni. Végül - és ezt egyáltalán nem véletlenü l hagytam az utolsó helyre - azt sem tartom meglepőnek (Dr. Dávid Ibolya: Elnök Úr! Nem Házszabályügyben jelentkezett?) , hogy az elmúlt hét kedd délutánján sorozatos ülésvezetési hibák után a házelnök úr nem azt az egyszerű és emberi módot választotta, ho gy elismerve a hibát, elnézést kér és sajnálkozását fejezi ki a vita hevében elhangzott méltatlan mondatok miatt, hanem azt, hogy védve álláspontját, az egyes ellenzéki pártokra hárította a felelősséget. Éppen ezért - és mindezek figyelembevételével - én t isztelettel arra szeretném önöket kérni, hogy jöjjenek vissza a pályára, és a mindenki által elfogadott szabályok szerint játsszák tovább a játékot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Dávid Ib olya igazságügyminiszter asszony kíván válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót. DR. DÁVID IBOLYA igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A felszólalásából az már egészen biztos, hogy a képviselő úr a Népszavát olvassa: az "egé szpályás letámadást" szinte szó szerint tudta idézni. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) De a felszólalása még egyre bizonyíték volt: a Házszabályt nem szokta képviselő úr olvasni. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) A mai napra be nyújtott felszólalását a képviselő úr így nyújtotta be: "Felszólalásom oka a Házszabály sorozatos megsértése, tárgya országos jelentőségű, a felszólalás halaszthatatlan (Derültség a kormánypárti padsorokban.) , mert gyakran tapasztalt jelenségekkel kapcsola tos, és a felszólalás tárgya rendkívüli, mert a demokratikus játékszabályok védelmében hangzik el". (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Úgy van! - Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.) Képviselő Úr! Amit ön ma elmondott - és én csak arra h agyatkozom, amit írásban benyújtott, mert a többi még kevésbé volt komoly kérdés, és nem is kívánok rá reagálni , amit a Házszabállyal kapcsolatban és az ülésvezetéssel kapcsolatban elmondott, olyan képet váltott ki belőlem - hogy a