Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
1111 vegyék figyelembe. Akik szakemberekként itt vannak, és az országban tevékenykednek, akik ismerik a Világbank és a Nemzetközi Valut aalap tevékenységét, azok tudják, hogy e szervezetek a közgyűléseiken még nem foglalkoztak ilyen sokoldalúan a szociális problémákkal. A másik, amit szeretnék megemlíteni: a szakemberek körében köztudott, hogy a világban eddig több mint harminc közgazdaság i Nobeldíjat osztottak ki. Leltárt készítenék a Nobeldíjasokról, akik munkáját - szakmámnál fogva - végigkísértem, és némely munkáról recenziót is írtam Magyarországon. Azt lehet tapasztalni, hogy ezek a közgazdasági Nobeldíjasok az elmúlt években, évti zedekben inkább a neoliberális elveket hangsúlyozták. Most azonban a cambridgei egyetem professzora - Amartya Sen - a szegénységről, a szociális gondokról, a döntések központi meghozatalának fontosságáról, a jólétről írt. Hadd köszönjem meg a Közgazdasági Szemle szerkesztőségének és más folyóiratoknak, hogy Amartya Sen munkáit már évekkel ezelőtt is nagyon sokszor, több alkalommal ismertették. Ez a két szél, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank a szociális problémákra kihangsúlyozott odafigyel. Amartya S en szegénységgel foglalkozó témája, a szociális problémák sokaságával foglalkozó témája előtérbe került, ezt érdemes figyelembe venni a magyar gazdaságpolitika kialakításánál, a magyar pénzügypolitika kialakításánál is. Majd a későbbiek során az adótéma ka pcsán visszatérek erre. Hadd tegyem hozzá, hogy a kormány terve szerint 1999ben az áfa területén az összadóbevétel 24,5 százalékát teszi ki az általános forgalmi adó. Ugyanakkor ebben az évben ez várhatóan csak 23,3 százalék lesz. 1990 óta egy évben sem v olt olyan magas az áfa bevétele, mint ahogy azt a következő évben tervezi a kormány. Az áfa, valamint a jövedéki és fogyasztási adók 1999ben várhatóan egyharmadát adják az összes adóbevételnek. 1989 óta nem volt ilyen jelentős a közvetett adók, az indirek t adók részesedése az összes adóbevételen belül. Ez azt is igazolja - ezt a kormánynak is figyelembe kell vennie, a miniszterelnök úrnak is érdemes figyelembe vennie, amikor az elmúlt évekről szól , hogy az elmúlt években jól megalapozott fellendülésre ép ülő fogyasztásnövekedés következett be, és folytatódik 1999ben. A fogyasztásnövekedést egyértelműen igazolja a KSH kiadványa. Ennek persze van egy negatív oldala is, mert az import növekedése is beindult egyes területeken. Ez viszont a folyó fizetési mérl eget megkérdőjelezheti, nehéz lesz az exportnak versenyt tartania az import növekedésével. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója megállapítja, hogy a nemzetközi ajánlások szerint a közvetett adók arányát növelni kell. Valóban igaz, hogy a nemzetközi ajánláso k ezt tartalmazzák. A szociáldemokrácia értékrendje szerint ez azonban gondot okoz, hiszen a közvetett adók az alacsony jövedelmű dolgozókra nagy terhet rónak, mert ők jövedelmük döntő részéből fogyasztási cikkeket vásárolnak. Így minél magasabb a közvetet t adók részaránya az összes adóbevételen belül, annál nehezebb helyzetbe kerülnek a szegény emberek. Államtitkár úr délelőtt - szó szerint próbálom idézni, nem hosszan, mert hosszú lenne, hanem röviden - kihangsúlyozta, hogy a jövedékiadótételek 11 százal ékkal emelkednek, de ennél nagyobb mértékben kell a cigarettaadónövelés - ezzel egyetértek , csak most jön a gondom, amikor azt mondja, hogy az Európai Unióban előírt minimális adószinttől való igen jelentős elmaradás miatt. Ez igaz is. Azonban a közgazd ász számára az okozza a gondot, hogy a Pénzügyminisztérium tájékoztatója viszont nem tartalmazza azt a tényt, hogy a legfejlettebb 20 OECDország közül 13 ország a szegények megsegítése érdekében az élelmiszerek igen kedvezményes adókulcsát érvényesíti. Az idő rövidsége miatt erről most nem akarok szólni. Az egyik oldalról az Európai Unió figyelmeztetését ugyan figyelembe kell venni, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes élelmiszereknél - tudjuk, hogy melyek ezek - kedvezményes adókulcs beé pítése talán nem ártana. Ezzel a szociálpolitikai intézkedéssel előnyben lehetne részesíteni az alacsony jövedelműeket, akik jövedelmük jelentős részét valóban az említett áruk vásárlására fordítják. Az igaz, hogy az
