Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1102 közelítenek. A törvényjavaslatban tulajdonképpen a várható infláció mé rtékéhez szükséges, úgynevezett szokásos éves nominális emelésekre kerülne sor. A törvényjavaslat '99. január 1jét követő hatálybalépése után a benzin jövedéki adója 13 százalékkal, a gázolajé pedig 11 százalékkal emelkedne. Némi utánaszámolással könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy a benzin esetében történő áremelkedés megfelel a várható inflációnak, ugyanakkor a gázolaj esetében alatta marad. Kétségtelen azonban, hogy a jövedékiadóterhek inflációtól elmaradó emelése további láncreakciószerű i nflációgyorsulást legalább így nem eredményez. Bár tényekkel bizonyítható, hogy hazai közgondolkodásunkban jelen vannak olyan vélemények, melyek szerint az infláció mértéke alatti jövedékiadóemelés kedvezmény nyújtását jelenti a súlyosan környezetszennyez ő fogyasztás részére. Kétségtelen, hogy ez hátrányosan hat a fizetési és külkereskedelmi mérlegünkre, nehezítheti a nemzetgazdaság szerkezetének korszerűsítését, de tényszerű elem, hogy az inflációt meghaladó jövedékiadóemelés a szolgáltatásokat a többlet költség továbbhárítására serkentené a fogyasztók felé. Ennek az ellenszerét azonban még nem ismerjük, a fogyasztókat ettől még nem tudjuk megvédeni. Azt mondhatnánk, hogy az üzemanyagadók emelését ezzel a metódussal gondolkodva indokolhatná az a tény is, h ogy 1998 első hét hónapja alatt a személygépkocsik és alkatrészeik kiskereskedelmi forgalma változatlan áron számítva 85 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a közlekedés okozta környezetvédelmi problémák megoldatlanok maradtak, és a közlekedési infrastruktú ra sem alkalmas a növekvő gépjárműforgalom lebonyolítására. Mindezek ismeretében azonban a törvényjavaslatban meghatározott mértéknél magasabb jövedékiadóemelést a MIÉP nem javasol, még ha ezzel a környezetvédelmi civil szervezetek elképzeléseinek tulajdo nképpen ellentmond is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor szólni kell arról is, hogy az Európai Unióhoz való esetleges csatlakozásunk előkészületei is megkövetelik az üzemanyagáraknak a mértékadó európai uniós országok szintjéhez történő közelítését. Az Európai Unió brüsszeli bizottságának 1995ben megjelent "Igazságos és hatékony árak felé a közlekedésben" című zöld könyve, és az 1998ban közzétett, "Az infrastruktúra igazságos megfizettetése" című fehér könyve egyértelműen rögzíti, hogy az Európai Unió minden tagországában jelentősek a személy- és teherszállítás külső költségei, és hogy ezeket a költségeket be kell építeni az árakba. Ennek egyik módja az üzemanyagadók emelése és harmonizációja lehetne. Erre vonatkozóan konkrét mértéket is megjelöl az Eu rópai Unió 1997ben megjelent és 1998 szeptemberében kiegészített direktívatervezete az energiahordozók adóztatásáról, amely várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerül, és kötelező érvénnyel bír az Európai Unió tagországai részére. Amennyiben a hazai üzema nyagárak esetlegesen hosszabb távon is alacsony szinten maradnak, például az ausztriainál alacsonyabb áron tartjuk őket, akkor ez Ausztriából, főleg Burgenlandból, a benzinturizmus és üzemanyagcsempészet körülményeit válthatja ki. Tisztelt Képviselőtársai m! Hadd utaljak arra, hogy itt főleg a jövedéki adón keresztül történő környezetvédelmi beruházások finanszírozásáról van szó, a Levegő Munkacsoport mint legjelentősebb környezetvédelmi szervezet, a jövedékiadóterhek emeléséből szeretné a környezetvédelme t finanszíroztatni. Az a véleményünk, hogy szükség van erre, tehát eredendően nem elvetendő ez a koncepció, azonban a jövedelmi viszonyok rendezését előbb végre kell hajtani, majd csak utána kerülhet sor a 2000 után esedékes adóreform keretei között a jöve déki adó, az üzemanyagárak emelésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Miért mondom el ezeket a gondolatokat? Azért, mert előbb vagy utóbb - semmiképp nem most, '98 végén , '99 elejére vonatkozóan figyelembe kell venni a jövedékiadótételek betervezettnél magas abb emelését. A többlet jövedékiadókivetésekre csak a lakossági jövedelemviszonyok európai uniós szintre történő felzárkóztatása után kerülhet sor. Nagyon lényeges szempont, tisztelt képviselőtársaim, hogy a majdani többlet jövedékiadóbevételek
