Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Személyi ügy: - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
108 Volt néhány tipikus ügy; ilyen volt a Lánchíd 2000 ügye, amiben, tudjuk jól, hogy most éppen egy bírósági eljárás folyik, és nagyon sok embert érint. Ezzel megint csak fogla lkozott az ombudsmani vizsgálat, ahol, mint kiderült, a Pénzügyminisztérium - hogy egy példát hozzak - egyetértett ennek a vizsgálatnak az ajánlásaival, ám azóta sem indította el azokat a fegyelmi eljárásokat, amelyeket egyébként az országgyűlési biztos sü rgetett. Vagy a diákokat tettleg bántalmazó budapesti pedagógus ügye - ilyen is szerepel a felsorolásban , ahol megint csak rendkívül tanulságos az egész ügy és az országgyűlési biztos ajánlása. Nagyra értékelem azokat az általános vizsgálatokat is, amely eket abban a témakörben folytatott például a hivatal, hogy az öngyilkosságot megkísérlők alkotmányban biztosított jogai hogyan érvényesülnek; vagy pedig a rendőrök munkakörülményei, az alkotmányos jogok a honvédségnél ugyancsak rendkívül aktuális példa. Sz erintem ezek mindmind nagyon hasznos vizsgálatok voltak. Említettem, hogy a felszólalásom végén szeretnék még néhány kérdésre visszatérni, s ez ugyan az elejéhez kapcsolódik, hogy én tulajdonképpen azt látom, ezzel az egész beszámolóval kapcsolatban két p olitikai kérdés van, amiről érdemes még néhány szót váltani. Az egyik az a kérdéskör, ami itt már megfogalmazódott azok részéről, akik támadják, kritizálják ezt az intézményrendszert vagy más módon képzelik el, hogy kelle változtatni ezen, nem kell változ tatni, helyese, ahogy ez az intézményrendszer működik, vagy valamilyen módon másképp kell a jövőben elképzelni. Én azt hiszem, az, ahogy itt mindenki elismerte, hogy jól működnek az ombudsmanok, ha nincs egy ilyen felszólalás, amire itt az előbb utaltam, Pokol Béla felszólalása, ez a vita gyakorlatilag szinte formálissá válhatott volna. Ez azt mutatja, hogy az intézményrendszer jól működik, mindannyiunk elvárásainak megfelelően, mert nem találunk benne valójában kivetnivalót, nem találunk benne kritizálniv alót, sőt elismerésünket kell kifejezni a munkájukért - mint ahogy ez megtörtént, még a kritizálók részéről is a személyek iránt , mert hasznos és fontos munkát végeznek Magyarországon az emberi jogok megerősítése és egyáltalán népszerűsítése céljából. Úg y gondolom tehát, hogy ez a politikai kérdés, nevezetesen, hogy jól működike az intézményrendszer, eldönthető, mert maga az élet dönti el jelen pillanatban. Nincs szükség egyelőre olyan mérvű radikális változtatásokra, amelyek itt megjelentek, mert az int ézményrendszer működik, most kezdi megteremteni a maga történelmét. Lehet, hogy majd később sok mindent át kell tekintenünk és majd esetleg változtatnunk kell rajta, de azt hiszem, hogy akkor sem feltétlenül olyan irányban, ahogy itt elhangzott. A másik ké rdéskör, ami ugyancsak politikai téma: ahogy az előbb utaltam rá, a rendőrségre vonatkozóan igen sok panasz volt az ombudsmanoknál. Ez egy lényeges problémakör, mert a közgondolkodásban egyre inkább megjelenik ez a hamis szembeállítás, amit részben Majtény i László expozéjában is hallhattunk, hogy egyik oldalról van az erős állam és az erős rendőrség kívánalma, a másik oldalon pedig a jogvédelem problémája. Én azt hiszem, hogy ezek nem kijátszható fogalmak, és nagyon fontos, hogy politikailag is próbáljunk v álaszt adni erre a kérdésre. Erős rendőrségre van szüksége ennek az országnak, ezt mindannyian tudjuk, és úgy gondolom, ebben konszenzus van köztük. És abban is konszenzus kell hogy legyen köztünk, hogy erős jogvédelemre is szükség van, és egy erős emberi jogi elkötelezettségre. E kettőnek együtt kell működni, és nem lehet feláldozni a szabadságjogokat valamiféle erősebb állam vagy erősebb rendőrség kívánalmának az oltárán, mert ha most valamit feláldozunk a szabadságjogainkból vagy mások szabadságjogaiból, akkor a következőkben a saját jogainkat fogják csorbítani. Ezt nem lehet megtenni, azok miatt a történelmi tapasztalatok miatt sem, amellyel itt a hozzászólásomat kezdtem, ami az egész intézményrendszernek a létrejöttét eredményezte Magyarországon. Végeze tül azt szeretném mondani, hogy én személyesen is és az SZDSZ nevében is szeretnék köszönetet mondani az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak, mind a négy biztosnak a munkájáért és a hivatalnak is a munkájáért. Azt hiszem, ez nagyonnagyon tanulság os mindannyiunk számára. Úgy vélem, hogy azért, hogy Magyarországon a jogállam és a demokrácia szilárdan működjön, emberi jogi elkötelezettségünk erős legyen, ők nagyon sokat tettek az elmúlt időben.
