Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1062 Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzék padsoraiból.) (18.30) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Frakciónk nevében azért kérem a tisztelt Há zat, hogy fontolja meg indítványunk támogatását, mert ezzel nem dől el véglegesen a kérdés, de egy újabb lehetőség keletkezik arra, hogy a Ház végiggondolja ennek a döntésnek a következményeit. Ugyanis az ügyrendi bizottság állásfoglalása új helyzetet tere mt, legitimál egy olyan házszabályértelmezést, amely szerint csak a rendkívüli ülésszak idején van garancia arra, hogy az Országgyűlés összehívható legyen. A rendes ülésszak alatt akár össze sem hívható az Országgyűlés, hiszen a Házszabályból minden olyan értelmezési lehetőséget kivesz az ügyrendi bizottság állásfoglalása, amely a legkevesebb kötelezettséget róná az Országgyűlés mindenkori elnökére, hogy összehívja az Országgyűlést - és itt szeretném hangsúlyozni, hogy ez az értelmezés nemcsak a mostani ci klusra vonatkozik. Ettől kezdve, ennek az értelmezésnek az elfogadásától kezdve, ha az Országgyűlés elnöke nem hívja össze az Országgyűlést, még a kormánypártok sem tudják elérni az Országgyűlés összehívását. Kizárólag az elnök kezében van az a döntés, hog y a rendes ülésszak alatt összehívjae az Országgyűlést vagy sem. Szerintem ez nem jogállami értelmezés, márpedig az ügyrendi bizottság állásfoglalásából ez következik, hiszen nincs garancia arra, hogy akár egyetlen ülést is tartson az Országgyűlés a rende s ülésszak alatt. Az alkotmány értelmében egyértelmű, hogy az Országgyűlés működésének kétféle fázisa van egy éven belül: a rendes ülésszak és a rendkívüli ülésszakok, amire már történt utalás. Az alkotmány rendelkezik arról, hogy közjogi rendszerünkbe gar ancia épüljön be olyan esetekre, amikor nincs rendes ülésszak, vagyis a nyári és a téli hónapokban. Ezekben az időszakokban az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára köteles az Országgyűlés elnöke összehívni az Országgyűlést. Ha az ügyrendi bizo ttság állásfoglalása most állva marad, akkor abból az fog következni, hogy az országgyűlési szünetek idején van garancia, az Országgyűlés rendes működése idején pedig nincs garancia, mert ez alatt az időszak alatt 75 képviselő nem hívhat össze rendkívüli ü lést. Szeretném felhívni Répássy kolléga figyelmét arra, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalása mellett egyetlen házszabályi vagy alkotmányos rendelkezést sem tud citálni. A mellett az álláspont mellett, hogy hetente ülésezni kellene, két házszabályi re ndelkezés is szól: a 155. § idézett (3) bekezdése és a 46. § (2) bekezdése, amely előírja, hogy a sürgősségi indítványt a benyújtó a benyújtást követő héten két percben megindokolhatja. Értelemszerűen ez a szabály nem működik, ha az Országgyűlés nem ülésez ik. Ez a két rendelkezés is azt a jogalkotói szándékot támasztja alá, hogy a rendes ülésszak idején az Országgyűlés ülésezzen. Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy elképzelhető - és ebben esetleg az SZDSZ is partner tud lenni egy tárgyaláson : házszabályi rendelkezéseink nem járják eléggé körül azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha a rendes ülésszak idején, akár ünnepnapok miatt, akár húsvéti szünet miatt, akár a választási helyzet miatt szünetet akar az Országgyűlés tartani, hogy ilyen helyzet re kellene bizonyos garanciális szabályokat alkotni, hogyan lehet a szünetet elrendelni. Én ezt elképzelhetőnek tartom, de ez az ügyrendi bizottsági állásfoglalás nem alkalmas ennek a problémának a megoldására. Érvényben maradása megítélésünk szerint a jog biztonságot fenyegeti abban a tekintetben, hogy megszünteti a garanciát a rendes ülésszakok idején. Szeretnék utalni Salamon László azon érvére is, hogy a köztársasági elnök a rendes ülésszak alatt 30 napra elnapolhatja az Országgyűlés ülését. Ez éppen hog y azt mutatja, hogy az alkotmány gondoskodik arról, hogyan lehet szünetet tartani a rendes ülésszak alatt, és a köztársasági elnökhöz telepíti ezt a jogkört. Ha elfogadjuk az ügyrendi bizottság állásfoglalását, akkor abból az következik, hogy a köztársaság i elnök csak rendkívüli körülmények között 30 napra napolhatja el, az
