Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Rozgonyi Ernő (MIÉP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Mi lesz veled, magyar vasút (pályavasút)?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1027 véleményünk szerint a kormánynak ki kell dolgoznia egy 20082010ig terjedő rekonstrukciós és fejlesztési koncepciót. Ezt célszerű jóváhagyatni az Országgyűléssel is, hiszen a megvalósításhoz szü kséges pénzügyi fedezetet megfelelő ütemezésben és forrásbontásban meg kell teremteni. Ez azt is jelenti, hogy a pénzügyi kormányzat feladatává kell tenni, hogy vegye figyelembe az igényeket a költségvetés tervezése során. Aztán már most derítse fel az egy es esetleges nemzetközi segítségeket, amelyeket igénybe lehet venni, vizsgálja felül az amortizációs kulcsokat és alkalmazott díjtételeket. Ha ez nem történik meg, akkor sajnos meg kell élnünk a pályavasút teljes lezüllését és alkalmatlanságát. Ezért kérde zem tisztelettel, tisztában vane a tárca a pályavasút helyzetével. Mit óhajt tenni a tárca az összeomlás elkerülése érdekében? Tisztában vane a tárca azzal, hogy az időtényező, a gondok görgetése, a tervszerű munka beindításának elodázása pénzügyileg is reménytelen helyzetet teremt, mert a költségek az idő függvényében exponenciálisan növekednek? Érdeklődéssel várom miniszter úr válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízü gyi miniszter válaszol. KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az új kormánynak megkülönböztetett figyelmet kell fordíta nia a vasúti közlekedés fejlesztésére. Az előző Országgyűlés által elfogadott közlekedéspolitikában kiemelt célként fogalmazódott meg az a kötelezettség, hogy meg kell fékezni a vasúti szállítás részaránycsökkenését. Mindez nem csekély feladat, hiszen hazá nkban ma ez az arány kétszerese (Sic!) a nyugateurópai országokénak. Már elkészítettük a magyar vasutak tízéves fejlesztési programját, amelyet a szükséges egyeztetések után a jövő év tavaszán terjesztünk a kormány elé. A vasúthálózat fejlesztési tervének kidolgozása elsősorban a jelenlegi helyzetből, a reális prognosztizálható forgalomból indul ki. Egyértelművé tettük, hogy folytatni kívánjuk a már jelenleg is nagy erővel folyó vasúti villamosítási programot. A nemzetközi törzshálózaton a már elkészült Bu dapestHegyeshalomvonal korszerűsítése után folytatódik az ötödik európai folyosó részeként a ZalalövőMuraszombatvonal újjáépítése. Ez utóbbi megvalósításával versenyképes tengeri kijárathoz jut a magyar vasúthálózat. Pharetámogatással és EIBhitel seg ítségével megkezdjük egyes nemzetközi fővonalak rehabilitációját is. A fővonalakon végzett felújítások kettős haszonnal járnak, hiszen a fővonalakról kikerülő vágánymezők, átfektetve a hazai törzshálózatra, illetve a mellékvonalakra, még évtizedekig szolgá lhatják a kisebb terhelésű vonalakat. Számoltunk azzal a ténnyel is, hogy a második világháború után egyszerre újjáépített vasúti hidak most, ötven év után közel egyszerre fáradnak el. A híd azonban az a területe a vasútnak, amelyen nem lehet takarékoskodn i. Terveinkben a hidak felújítása ennek megfelelően kiemelt programként szerepel. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen források előteremtése érdekében felülvizsgáltuk az amortizáció elszámolásának eddigi gyakorlatát. Elkészült az az előterjesztésünk, amely m egalapozza a kormány döntését a műszakilag szükséges amortizáció elszámolásához. Tízéves vasútfejlesztési koncepciónk tehát számol mindazokkal a fő kérdésekkel, amelyeket képviselő úr az interpellációjában számon kért. Ugyanakkor nem tervezünk olyan fejles ztéseket, amelyek gazdasági vagy forgalmi okokból nem indokoltak. Így például nem lenne gazdaságos a mintegy 500 kilométer hosszú második vágány kiépítése a már villamosított vonalakon, hiszen a jelenlegi biztosító berendezések mellett a forgalom zökkenőme ntesen bonyolítható. Szakmailag nem megalapozott az a javaslat, hogy a sebesség növelése céljából 60 kilogramm/méteres síneket fektessünk. Műszakilag ez 54, sőt 48 kilogramm/folyóméter nagyságú sínekkel is megoldható, alkalmasak arra, hogy a vonatok 120 ki lométer/óra sebességgel haladjanak.