Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Hogy kívánunk az Európai Unióhoz csatlakozni?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter:
1013 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hegyi Gyula úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek, "Hogyan kívánunk az Európai Unióhoz csatlakozni?" címmel. A miniszterelnök halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Harrach Péter szociális és családügyi minisztert jelölte ki. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae válaszadásra miniszter urat. (Hegyi Gyula jelzésére:) Képviselő urat illeti a szó. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Másfél héttel ezelőtt 13 európai uniós ország szocialista, s zociáldemokrata pártjainak vezetői egész napos konferenciát rendeztek Párizsban. Azért érdemes ebben a Házban megemlíteni ezt a kérdést, mert hiszen tudjuk, hogy az Európai Unió 15 országa közül 13ban baloldali, szocialista, szociáldemokrata kormányzat mű ködik, és ezek a kormányok egyre inkább komolyan veszik azt, hogy az Európai Uniónak nemcsak gazdasági, pénzügyi egységnek, hanem egyben szociális rendszernek, szociális uniónak is kell lenni, amelyben az állampolgárok kiszámítható és garantált szociális e llátásra számíthatnak. Ezt rögzíti egyébként az Európai Szociális Charta is, tisztelt Ház, amelyet nemcsak az Európai Unió, hanem az Európa Tanács tagállamainak többsége is elfogadott. Mit jelentene számunkra, ha az Európai Szociális Chartát sikerü lne elfogadnunk? Azt, hogy a magántőke, a banktőke, a gazdasági szféra helyzetének megszilárdítása után végre a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjból, a szociális ellátásból élők helyzete is javulhatna, kiszámítható garanciákat kapnának arra, hogy legalá bb alapvető szinten szociális helyzetük hogyan alakul, és természetesen arra is, hogy például a szakszervezeteket ne lehessen megkerülni az érdekegyeztetésben. Ezért lenne kívánatos, hogy Magyarország minél előbb ratifikálja az Európai Szociális Chartát, a melyet 1991ben írtunk alá, az előző kormányzat előkészítette a ratifikációt, megvitatta az Érdekegyeztető Tanáccsal, ismereteim szerint szeptemberre tervezte a ratifikációt, amelyben nyilván késést okozott a kormányváltás, ez érthető és elfogadható. Azt g ondolom azonban, hogy most már valóban indokolt lenne a Szociális Chartát az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik alapfeltételeként is ratifikálni. Az Európa Tanács kampányt indított annak érdekében, hogy minél több volt szocialista ország ratifikálja a chartát. Ennek keretében Lengyelország és Szlovákia már megejtette a ratifikációt. Ezért szeretném miniszter urat megkérdezni, miniszterelnök úr távollétében is, hogy mikorra tervezi a kormány a Szociális Charta ratifikációját. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót a miniszter úrnak. HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter : Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdést, hiszen ezzel lehetőséget biztosít számunkra, hogy kifejtsük a Szociális Chartával k apcsolatos szándékunkat. Egy mondatban is összefoglalhatnám mondanivalómat. Azt mondhatnám, hogy a kormányzat a ciklus első évében meg fogja tenni azt, amit az előző kormány négy év alatt nem tett meg. De nem ezt mondom, hanem egyértelmű választ adok erre a kérdésre. Valóban négy évig tartott, amíg az előző kormány az előkészületek egy részét elvégezte a chartával kapcsolatban. Mi ezt az anyagot megkaptuk, ez egy alapos munka, a kormány a közeljövőben meg fogja tárgyalni a chartával kapcsolatos előterjeszté st, és az abban foglaltakat saját, a korábbiakhoz képest számos tekintetben megváltozott preferenciáihoz fogja igazítani. Ön is említette, hogy vannak olyan középkeleteurópai országok, amelyek ratifikálták már ezt az európai okmányt, amelyet 1991. decemb er 13án írt alá Surján miniszter úr a magyar kormány nevében. Annyit hadd mondjak el a chartáról, hogy nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy túlzott
