Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - A családi támogatások átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
88 gondolom, ezt tettük le az asztalra. Nem szól a zonban ez a határozati javaslat a 14. pontnak egy további részéről, ami már egy következő hullámban érkezik, ez pedig a családi pótlék értékállóságának megteremtése. Még egyszer mondom: olyan politikai erő, amely három éven keresztül nem emelte a családi p ótlékot, ebben az ügyben erkölcsileg nem szólalhat meg. (Keller László: Ez nem igaz!) Tessék megnézni! '97ben emelték először. '94ben kerültek kormányra. Ha azt mondja az államtitkár úr, hogy ez nem igaz, akkor beszéljen az emberekkel! A 15. pontunk úgy szól, hogy a családi pótlékot az iskoláskorú gyermekek esetében iskoláztatási támogatásként biztosítjuk. Ide lenne egy kiegészítő javaslatom, amit nem fogok módosító indítványként benyújtani, mert úgy gondolom, hogy az iskoláskorhoz elérkezve a költségek j elentősen növekednek. A beterjesztett határozati javaslat azt mondja, hogy változatlan összegben. Ez nem akadályozhatja meg a kormányt, hogy ha lát gazdasági esélyt rá, akkor az iskoláztatási pótlék valamivel nagyobb összegű legyen. Ez egy szerény javaslat . Ha a '99es költségvetésbe nem fér bele, később beleférhet. Logikus lenne valamit emelni, mert ténylegesen nagyobb költségeik vannak az iskolás gyerekeknek. A 13. pontunk nem szerepel csak oldallagosan. Balczó képviselőtársam célzott rá. Itt most a gyesr ől van szó, és az anyagban - mármint a 40 pontban - valójában a gyed visszaállításával egyidejűleg egy egységes rendszer bevezetéséről van szó. Azt gondolom, hogy most, a kormány alakulása előtti napokban nem voltak az előterjesztők abban a helyzetben, hog y valami konkrétumot mondjanak a kormány számára. De arra nagyon szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ez a határozati javaslat nem egy folyamat lezárása, hanem egy folyamat kezdete. Következésképpen rengeteg idő és energia fog még ebben a kérdésben megnyil vánulni, amíg összeáll ez az egységes anyasági ellátás. A családi típusú adózás érdekében első lépésként bevezetjük a gyermekek és más eltartottak utáni adókedvezményt - szerepel a 40 pontban. Itt most a "más eltartottak" nem került be, mert a gyermekellát ásról szól a kérdés. Nincs tehát a beterjesztett határozati javaslatban az égvilágon semmi ellentétben a miniszterelnökjelölt 40 pontjával, sőt számos pontot - kettőt konkrétan , hogy így mondjam, el is indít a maga útján, és a többihez is hozzájárul. Vé geredményben a választási ígéretek teljesítése ezzel a határozati javaslattal megkezdődik, és ezt a magam részéről üdvözlöm. Nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy az állampolgárok visszanyerjék a hitüket abban, hogy a politika értük van, és szavatartó. Mos t nézzük meg ezt a javaslatot saját célkitűzéseinek fényében! A társadalmi esélyegyenlőség az egyik ilyen cél. Úgy ítélem meg, hogy amikor az alanyi jogot visszahozza - elfogadom Béki Gabriella megjegyzését: az állampolgári jogot visszahozza , akkor nagyo n nagy lépést tesz nem az esélyegyenlőtlenség irányába, hanem éppen az esélyegyenlőség irányába azzal, hogy nem jutalmazza többé a jövedelem eltitkolását családi pótlékkal. Ez egy nagyon fontos erkölcsi kérdés. Ugyanis minden jövedelemhatáros szociális tám ogatás szegénységi csapdahelyzetet eredményez. Ez minden tankönyvben benne van. Egyszerűen az ilyen típusú ellátásoknál szakmailag elfogadhatatlan a jövedelemhatár bevezetése. Arról már szóltam, hogy megítélésem szerint a hatá rozati javaslat végrehajtása csökkenteni fogja az iskolából kimaradók számát, és ez mindenképpen örvendetes. Azok a hangulatkeltő megjegyzések pedig, amelyek az ezzel kapcsolatos részletekre vonatkozó kérdések áradatát sorolják föl, szerintem egyszerűen mű fajtévesztések: itt nem törvényről, hanem határozati javaslatról van szó, és aki ezt a különbséget nem érti, azzal nem sokra tudunk jutni a párbeszédben. Nem akarom azonban elhallgatni azt, hogy a javaslatnak jelen formájában is vannak olyan elemei, melyek - látszólag legalábbis - az esélyegyenlőség ellen hatnak. Ilyen például az, amit páran emlegettek, hogy a nem adózó állampolgárokat kizárja a gyermekek után járó ellátások egy részéből. Egyrészt azt hiszem, hogy ezt a kérdést egy kicsit másképp is meg leh et közelíteni, másrészt vannak technikák - és erről még a későbbiekben szeretnék szólni , amelyek ezt a problémát tökéletesen megoldhatóvá teszik. Erre hadd térjek vissza egy pár pillanat múlva.
