Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - A családi támogatások átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
80 magasabb ez a növekedés, mint az ez évre várható reálkeresetnövekedés. Az előterjesztés a társadalmi esélyegyenlőségről szól, illetve azt jobban szolgáló megoldásokat ígér. Nagyon nehéz belátni, már csak a mondottak miatt is, hogy a legtehetősebb ek költségvetési támogatása hogyan szolgálja ezt a bizonyos esélyegyenlőséget. A továbbiakban arról is olvashatunk, hogy a gyermek tanköteles korától a családi pótlékot iskoláztatási támogatás váltja fel. Meddig szól ez a támogatás? A tanköteles kor végéig ? Vonatkozike azokra, akik mondjuk kényszerű okokból, például egészségi okok miatt kényszerülnek megszakítani tanulmányaikat? Honorálja ez a szisztéma az évismétlést, a befejezetlen tanulmányokat? Mi történik ezekkel a gyerekekkel? És mi a viszonya a csal ádi, gyermeknevelési támogatás egyéb formáihoz? A gyermekgondozási segély alanyi jogon jár minden anyának, ez van ebben az emlékeztetőben. De mi van akkor, ha a gyermeket nem az édesanyja neveli, mondjuk objektív okok miatt, például azé rt, mert meghalt. Az édesapa, a nagyszülő vagy a nevelőszülő a gyermek után nem jogosult erre a támogatásra? Egy további ígéretről is tudósít a feljegyzés, mikor azt mondja: a személyi jövedelemadóból leírható kedvezmény illeti meg a szülőket. Mihez képest ? Ez fölötte van vagy kívül van a családi pótlék rendszerén? Csak azokra vonatkozik, akiknek van kellő nagyságú adóköteles jövedelmük? Hogyan illeszkedik egymáshoz a családi pótlék folyósításának és az adóból nyújtott kedvezménynek a rendszere? Végül még e gy nagyon fontos kérdés, szintén csak a példázat kedvéért: mi történik a gyermeknevelés támogatására szolgáló egyéb formákkal, például a rendszeres gyermekvédelmi támogatással? Ezeket a kérdéseket, ezeket a megválaszolatlan kérdéseket igen hosszan folytath atnám, de nem teszem. Természetesen magam is tudatában vagyok, és a szocialista képviselőcsoport is tudatában van annak, hogy egy országgyűlési határozaton nem lehet számon kérni a számos jogszabályt érintő konkrét előterjesztések tartalmát. De hát akkor m i a funkciója ennek a határozattervezetnek? Az indokolás látszólag választ ad erre a kérdésre, hiszen azt mondja: "tekintettel arra, hogy a családtámogatási rendszerek pénzügyi feltételei már csak a következő költségvetési évben teremthetőek meg, indokolt, hogy a kormány világos jelzést kapjon a parlamenttől, hogy mikor és milyen módon kezdje meg az előkészületeket". Hogy mikor kezdjen hozzá a kormány, arra bizonyosan azt lehet mondani - jó szívvel , hogy akkor, amikor szükségesnek és lehetségesnek gondolj a. Hogy hogyan, ahhoz mi adhatunk egy önzetlen tanácsot: ha egy mód van rá, körültekintően. Ami viszont az egyéb jelzéseket illeti, meg kell mondani őszintén, zavarban vagyunk. Látva ugyanis, hogy az újonnan megalakult Országgyűlés elé hogyan kerülnek előt erjesztések, hogyan kerülik meg a kormánypárti képviselőcsoportok az elemi egyeztetési, együttműködési normákat, hogyan erőltetnek be egykét napos határidővel rendkívül jelentős kérdéseket - utalok akár a kormányprogramra, akár a társadalombiztosítás álla mosításáról szóló indítványra , ezeket ismerve bizonyos lehetséges változatai a jeleknek és a jelzéseknek a mi oldalunkról valóban felmerülhetnek, de nagy valószínűséggel az előterjesztők nem ezekre gondoltak. Hát akkor mire? Arra, hogy a kormánypárti kép viselőcsoportok emlékeztessék saját kormányukat a választási kampány során tett ígéretekre? De kedves kormánypárti képviselők! Miért ilyen bizalmatlanok saját kormányukkal? Lehet, hogy meglepő amit mondok, de minden új kormánynak, így az önökének is kijár valamennyi türelmi idő, legalább addig, míg megalakul. De komolyra fordítva a szót, azt gondolom, végül is van válasz ezekre a kérdésekre. Ugyanis az emlékeztető 5. pontja azt mondja, hogy a szükséges törvénymódosításokat 1998. november 30áig kell az Orsz ággyűlés elé terjeszteni. Itt van a kutya elásva. Az államháztartásról szóló törvény értelmében ugyanis szeptember 30ig be kell terjeszteni a költségvetést és az azzal összefüggő jogszabálytervezeteket. Vajon miért nem ez a dátum szerepel az országgyűlési határozattervezetben? Azért, mert valójában a hivatalba lépő kormány nem rendelkezik még konkrét elgondolásokkal, vagy
