Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
56 Tehát én úgy gondolnám, egy nagyon átgondolt és jó előterjesztés Szájer József képviselő úr (Az elnök a csengő megkocogtatásá val jelzi az idő leteltét.) előterjesztése, ezért a Független Kisgazdapárt azt támogatja. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Sasvári Szilárd képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt; őt követi majd Várhegyi Attila, sz intén FideszMagyar Polgári Párt. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Hozzászólásomban a kulturális tárcát érintő módosító indítványokra kívánok reagálni. Először hadd idézzem önök elé, hogy álláspontunk sz erint mi vár a magyar nemzet kultúrájára, és milyen kulturális politikát kell ahhoz folytatni, hogy ebben az országban a nemzeti kultúra erősödjék. Azt gondolom, mindenki számára világos, hogy a harmadik évezred küszöbén kemény kihívásoknak néz elébe minde n nemzet kultúrája. Így ha megnézik az emberek a globalizálódó világgazdaságot és az információs társadalom kialakulását, akkor tudnivaló és látnivaló az, hogy a kisebb nemzetek kultúráját védeni és erősíteni kell, és ezeknek a nemzeteknek a kormányait ped ig arra késztetik a kulturális élet résztvevői, az állampolgárok, hogy a kulturális piacukat védő intézkedéseket tegyenek abban az esetben, ha meg akarják őrizni a nemzeti nyelvük értékét, és kultúrájukat élőnek és kínálati gazdasággal telítettnek kívánják látni. Ezért a kormányzat kulturális politikájának a múltból hozott tőkét a jövőre kell fordítania, és ez hozzájárul ahhoz, hogy ennek a nemzetnek a közösségtudata megerősödjék és kiteljesedjék. E nélkül a közösségtudat nélkül nincs nemzet. A polgári korm ány ebből a szempontból kíván politizálni a kulturális területen is, mégpedig úgy, hogy nem irányítani kívánja a kultúrát, hanem lehetőséget akar teremteni az alkotóknak az alkotásra, a polgároknak pedig a művek befogadására. A kormány a nemzeti kultúra he lyzetének javítását, a múlt és a jelen kulturális javainak megőrzését és megbecsülését stratégiai kérdésnek nevezi. Így is tekinti, és ezért is tartja fontosnak, hogy önálló minisztériumként jöjjön létre e területtel foglalkozó minisztérium, amely a Nemzet i Kulturális Örökség Minisztériuma néven működne, és amely segítségével a szellemi és anyagi kulturális javak védelmét, új alkotások megszületésének elősegítését, a kulturális javak mindennapi életbe való elterjesztését tűzi ki célul. Ez az egység, ez a kü lönválás, ez a minisztériumi különalkotás pedig a nemzeti kultúra egységét kívánja magába foglalni és szimbolizálni. Három dologról hadd beszéljek még kicsit vázlatosabb jelleggel. Az egyik, hogy miért kell külön minisztérium, hogy utaljak nemzetközi példá kra is. A másik, hogy mit tartunk a kultúra részének; a harmadik: pár szót az örökségről, az ezzel kapcsolatos szemléleti hozzáállásunkról és amiben alapvető különbség van a két oldal között. Azt gondolom, ha valaki megnézi a nemzetkö zi gyakorlatot, akkor látja azt, hogy ezen a néven más államok kormányai is állítanak külön minisztériumot. Az itt idézett példa az angol példa volt, ami az előző hozzászólóhoz képest már finomította az MSZP hozzáállását, hiszen az előző hozzászóló azt mon dta, hogy ahol nemzeti kulturális örökséggel foglalkoznak, ott amellett mindig van egy kulturális minisztériummal, kulturális tevékenységgel összefüggő külön szervezet, külön minisztérium. Nos ez nem így van, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, Angliában a ne mzeti kulturális örökség foglalkozik a kulturális élet minden területével, és ez a név magába foglalja azt, hogy a nemzeti kultúra részének tekintik mind a tárgyi, mind a szellemi örökséget, és minden egyes örökséggel kapcsolatban úgy politizálnak, hogy ah hoz hozzá tudjanak tenni. Itt alapvető eltérés van a másik oldalhoz képest is abban, ahogy a FideszMagyar Polgári Párt, illetve a polgári oldal politikusai a hagyományhoz viszonyulnak. Mi azt gondoljuk, hogy a
